A csecsemőt a biztos haláltól megmentette
Ennek a hajdani rendőrségi(csendőrségi) tudósításnak nemcsak a tartalma érdekes, hanem a nyelvezete is, milyen ízes, sajátos stílusú volt az anyanyelvünk még a hivatalos okiratokban is 130 évvel ezelőtt.
Misek Antal csendőr a m. kir. VI. sz. csendőr kerület állományában. • A sopron-megyei Szany községben 1890. évi augusztus hó 18-án délután tűz ütvén ki, ez az időközben beállott óriási vihar által élesztve, a községnek felét elhamvasztotta. A dühöngő tűzvészhez az ezen községben állomásozó csendőrőrs összes legénysége kivonult s úgy a rend fenntartása, mint az oltás valamint az emberélet és vagyonmentés körül jelesen működve; a lakosság és közhatóságok hálás elismerését vívták ki. Különösen is kitüntette azonban magát Misek Antal csendőr, ki szolgálatának teljesítése folyamán a már mindenütt égő Pápa-utczába kerülvén, látta, hogy egy lángokban álló ház ablakán egy fiatal nő, Kis Mihályné, kiugrott és kétségbeesve sírva kiabált, s jajveszékelt, hogy csecsemő gyermeke még benn van az égő házban, mely háznak tetője már teljesen lángban állott, nemkülönben az ajtó szárfák, ablakok már égtek, a tetőről pedig a lehullott égő szalma a bejáratot elzárta, s e háztól szomszédos ház és az udvarra előbb kihordott tárgyak is égtek -mindenki menekült . Misek csendőr mindezek daczára nem riadt vissza, hanem a veszéllyel nem gondolva, kalapját vízbe mártotta, magát egy kupa vízzel leöntötte,s a lángok között a házba rohanva, ott a pólyába burkolt kis csecsemőt felkutatta, s kirohanva vele, a biztos haláltól megmentette. Hogy mily veszélyes viszonyok között történt e mentés, bizonyítja az, miszerint ezen jeles tett kivitele alkalmával Misek csendőrnek haja és ruhája is a lángok által részben megsérült, s Ő maga a füst és hőség által annyira megtámadtatott, hogy ez eset után több napig mellét fájlalta, s erősen köhögött. Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltatva ezen csendőrnek ez alkalommal tanúsított emberbaráti jeles és katonához illő bátor, önfeláldozó eredményes ténykedését Badmerben, 1891. évi január hó 8-én kelt legfelsőbb elhatározásával Misek Antal csendőrt, magának jutalmául és a közszolgálat terén hasonló jeles tettekre való buzdításául az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben kitüntetni méltóztatott.
Forrás: Zsebkönyv a Magyar Királyi Csendőrség számára.