A Fidesz Sztálingrádja
A hódmezővásárhelyi vereség után bebizonyosodott, hogy a Fidesz legyőzhető. Az is bizonyos, hogy ezután a kudarc után még keményebb küzdelembe fog a kormánypárt, amit maga Orbán Viktor is meghirdetett már. Ugyanakkor az ellenzék is sokkal nagyobb hittel mozgósít látva ,hogy megnyílt az esély akár a győzelemhez is.Most már várhatóan sokkal többen mennek el szavazni, mint a közönybe süllyedt hónapok után. Óriási küzdelem várható. A Fidesz aktivistákat kirendelik az utcákra, és felpörgetik a Fideszt támogató nyilatkozatokkal az aláírásgyűjtést. Az ellenzék az erős biztatást megkapva ugyancsak ádáz harcot hirdet. Most már látszik még semmi sem dőlt el. A Fidesz hatalmi mámora szerte foszlott, rá kellett ébredniük, hogy a hónapok óta működtetett központi kampánnyal és tempóval egyáltalán nincsen még biztosítva a kétharmados parlamenti többség. Bizony a hagyományos fegyvernemek összecsapása után “utcai harcok” következnek. Hiszen mindkét tábor tudja óriási a tét. Nekem mégis végtelen szomorúság tölti be a szívemet, mert látom az érdekemberek, a köpönyegforgatók már el-el játszanak a gondolattal: “Mi lesz, ha véletlenül mégsem a Fidesz nyer?”. Titokban keresik a mentőöveket, talán titkos találkozókat is tartanak az ellenséges tábor képviselőivel. Menteni szeretnék pozícióikat, az eddigi kiváltságaikat. Vagy éppen kettős játékot űznek. Ez sajnos a régi magyar sors, a kompország katonáinak örök játéka. Talán mégis jobb lenne, ha mégsem történne meg a kormányváltás, mert akkor a sok gerinctelen átálló gyomorforgató helyezkedéseinek elejét vehetnénk? Nem tudom. Az emberi pszichén múlik minden.
A fotó illusztráció a MÚLTKOR gyűjteményéből.