A szívem Szibériában ég!
A szívem Szibériában ég, és úgy néz ki, hogy a pokolban vagyunk! Segítség!!! Olvasható ezen az orosz plakáton. Csaknem magyarországnyi erdő lángolt Szibériában. Tízmilliárd tonnányi jég olvadt el egyetlen napon Grönlandon. Kutyafüle ehhez képest a 42 fokos párizsi hőhullám, pedig Nyugat-Európa sem kapott még ekkora klímapofont. És a kormányok érdemben semmit sem tesznek. Csak üléseznek, fogadkoznak, szánalmasan adakoznak a klímavédő célokra. Tíz évünk van még hátra egyes szakértők és tudósok véleménye szerint. Azután már a nagyáruházakban a védőeszközök lesznek a slágercikkek. Klímavédelemmel ellátott házakat építenek majd. A föld alá kell menekülnünk az égető napsugarak elől. Kevés lesz az édesvíz, az élelemért közelharc folyik majd. A válságövezetekből milliók indulnak majd el, hogy megmeneküljenek. És ez nem csak Afrikára vonatkozik majd, hanem minden nagy tengerparti városra, amely víz alá kerülhet. A katasztrófa kontinenseket érinthet. Ebben a Armageddonban hazánk csak egy porszemnek számít majd, hiszen csupán Mexikóvárosnak több, mint kétszer ennyi lakosa van. Mire számíthatunk, ha kormányok és saját kormányunk sem tesz semmit, csak ellenszavaz a környezetvédelmi uniós platformon is. Csak magunk segíthetünk magunkon. Ha mondjuk annak a pénznek csak egy töredékét félre tennénk, összegyűjtenénk amivel a nagyáruházakban, az üdüléseink alkalmával, ruhavásárláskor, ajándékozáskor, koncerteken, vendéglőben, az online vásárláskor, kocsmában stb. elköltünk; már képezhetnénk egy alapot a Föld megmentésének céljaira. Persze nagyon okos emberekre és tiszta kezű emberekre volna ahhoz szükség, hogy ebből a pénzből valóban arra jusson, hogy enyhítsük a környezeti katasztrófa hatásait. Viszont ha nem teszünk semmit és csak riogatunk, és siránkozunk, mi magunk, gyermekeink és unokáink lesznek kénytelenek szembe nézni védtelenül a hőhullámokkal, az áradásokkal és viharokkal, az ínséggel és a háborúkkal az elkövetkező években, évtizedekben. Tegyünk hát önmagunkért! Még időben!