2020
26
06

Balesetveszély!!! Sopron, Kisvárkerület.

Ez a fa előbb, vagy utóbb kidől. Ennek valószínűségéről józan ember nem is nyitna vitát, hiszen a törzse immár egy hegyesszögnek megfelelően, becsléseim szerint 40 és 50 fok közötti szögben meghajlott. Itt arról kéne inkább vitatkozni, hogy kinek a felelőssége az, ha az egyébként jól megtermett császárfa, esetleg balesetet okozna. Súlya több tonna is lehet már, gyökerei pedig bizonyosan kiszakítanák a közeli úttest aszfaltját és azok képesek lennének az ott haladó járművet is eltéríteni útjából. Az ütközés ereje mindenesetre okozhatna súlyos következményeket. A nagyobb veszélyt mégis az rejti magában, hogy a másik oldalon rokkantak számára kijelölt parkolóhelyek vannak. A súlyos fatörzs egy személyautót is össze tudna nyomni, hát még a benne ülőket. Remélem az illetékesek – most ,hogy felhívtam rá a figyelmet – még időben megakadályozzák a bajt. Csupán környezetvédő szemléletüktől függ majd a megoldás. Eszerint vagy neki ugrasztják a Sopron Holding kertészeit és egy az egyben kivágják, vagy a fát a dőlés ellen irányából, szakszerűen kitámasztják. Remélem az utóbbit választják.

Utóirat:

Volt nekem egy kiváló kollégám a Kisalföld soproni szerkesztőségében, ahol a nyolcvanas évek közepén, hosszabb ideig egyedül képviseltem az írott sajtót . Lobenwein Tamás volt ő. ( Lobenwein Norbinak, a Volt Fesztivál nem kevésbé ismert és híres szervezőjének édesapja.) A kiváló fotóriporter, aki a Páneurópai Pikniken készített felvételeivel örökre beírta magát a hazai fotósok Parnasszusának névsorába. Szerencsére Tamást nem csupán a nagy dolgok érdekelték, ő naponta jött a megfigyeléseivel, a korszak bosszantó anomáliáival, amiket éles fotós szemével észrevett. Csodálatos módon ezek szinte semmiben sem különböztek a mai bosszúságainktól. Például értelmetlen fakivágások, szemetelés, bugyuta útlezárások, terelések, és a többi. Tamás tízesével hordta a napilapnak hasznos információkat, azok szép sorjában meg is jelentek. Nagyon hiányzik most egy ilyen ember a városból. Megfigyeléseivel, előrelátásaival, gyakran veszélyhelyzeteket, baleseteket is megakadályozott. Ritka gondolkodásmód volt ez egy hazánkfiától, és nem utolsósorban tanúságtétel városszeretete mellett.

Jómagam soha nem pályázhatnék a helyére, de nem is akarok, Sopron lakóinak ezreiből sem találni ma már hozzá hasonlót. Sajnos a szakmabeliek között is csak elvétve akadnánk követőjére.

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: