2019
14
05

Csak senkinek se mondd el!

Nyolcmillióan nézték meg azt a Csak senkinek se mond el! című dokumentumot a YouTube-on, amely a lengyel pedofil papokról szól. Ezzel szemben jóval kevesebben kíváncsiak azokra  a filmekre, azokra a tényekre, amelyek egy-egy az ifjúságot példaadóan nevelő atyát mutatnak be.Utóbbiakra mégis sokkalta több példa akad világszerte, napjainkban is, és a múltban is egyaránt. Dehát az előbbi az igazi szenzáció, ráadásul igazi övön aluli ütés a katolikus egyháznak. Hiszen, ha alaposabban szemügyre vennénk, azt hiszem nem csupán a katolikus egyházban, hanem minden vallás egyházában és közösségében, és minden foglalkozásban, vagy hivatás követőjében sajnos találnánk  olyanokat, akik az efféle ocsmányságokra képesek. ( Ez persze egy pillanatig sem lehet mentség a katolikus egyház számára.) Szerencsére Ferenc pápa jól állja a harcot és a rendre ismétlődő támadásokat. Szigorú és kíméletlen elbánást hirdetett a pedofil papok ellen, akik méltatlanok arra, hogy Krisztus apostolkodását magukra vállalják. Ami a legérdekesebb, hogy a pedofil visszaélésekre éppen a leginkább vallásos, keresztény országokban talál rá időről időre a média. Ilyen Írország és Lengyelország is, amelyek talán éppen azért váltak céltáblává, mert lakosságuk szinte teljes mértékben színtiszta katolikus. Ott pedig, ahol sok a katolikus pap, erős a hit a lakosság körében, nyilvánvalóan több a kísértés is. Mint ahogyan Cervantes, a világhírű spanyol regényíró is kissé naivan megfogalmazta: “a kereszt mögött az ördög áll.” Hangsúlyozom természetesen ez azonban egy csepp felmentést sem ad az ártatlan kisgyerek ellen elkövetett szörnyűségek elkövetőinek.

A legújabb lengyelországi botrányban az is szembeötlő, hogy a Szolidaritás egykori vezetőjének, Lech Walesának a gyóntatópapja is érintett. Franciszek Cybula az említett filmben elismerte, hogy évekkel ezelőtt megrontott egy fiatalt. Walesa emiatt persze alaposan megdöbbent és az javasolta, hogy a papi pályára készülőket állítsák előzetesen pszichológiai vizsgálatok elé. Ebben az esetben azt hiszem már nyitott ajtókat döngetett, mert néhány éve a papi szemináriumba jelentkezőket hazájában és Magyarországon is többek között összetett pszichológiai felmérésekkel  szűrik ki. Az a korosztály, amelyik a lengyelországi bűnökben volt érintett még kispapkorukban nem eshetett át ilyesmin.

A blog elején említettem, hogy sokkalta több a jó példa a rosszal szemben. Az ifjúsággal, a kisgyerekekkel foglalkozó papok között rengetegen akadnak, akik a szeretet nyelvén hirdetik az evangéliumot, erős közösségeket összekovácsolva, életiránytűt adnak híveik, neveltjeik kezébe. Nekem egy kevéssé ismert magyar mártír jut erről eszembe, akiről már írtam Sopronkőhida, a legek börtöne című könyvemben. Kiss Szaléz atyáról van szó, aki a második világháború után megalakította a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget. Ő olyannyira népszerű volt a fiatalok körében, annyira szerették őt a tanítványai, hogy mozgalma országossá vált. Persze a kommunista hatalom már a kezdetektől fogva  tartott tőle és rövidesen életére is törtek. 1946. április 28-án , húsvét vasárnapján több tucat fiatallal együtt letartóztatták és elhurcolták. Ürügyként azt használták fel ellenük, hogy Gyöngyösön és környékén magyar fiatalok szovjet katonák ellen követtek el fegyveres merényleteket. A koholt vádak alapján megszülettek a kierőszakolt “vallomások”. Ezek szerint Kiss Szaléz biztatta fel  a hozzá rendszeresen eljárók KEDIM-es fiatalokat a gyilkosságok elkövetésére, majd feloldozta őket a merényletekben való részvételük miatt. A pátert először az Andrássy út 60-ban vallatták és kínozták válogatott módszerekkel, majd Sopronkőhidára hurcolták. Itt a szovjet katonai hadbíróság nem sokáig tétovázott. 1946. decemberében meghozták a halálos ítéletet. A bíróság még magyarul sem tudott, az ítéletet mutogatással hozták a katolikus pap tudomásra. Kiss Szalézt és az időközben egybegyűjtött KEDIM-es vezetőket géppisztolysorozatokkal végezték ki. Mindnyájuk holttestét a sopronkőhidai rabtemetőben megásott tömegsírba dobálták be. Exhumálásuk szinte lehetetlen feladat.

A mártírok ma is itt nyugszanak Soprontól mindössze néhány kilométerre. Páter Kiss Szalézt 1993-ban rehabilitálták. 2011. november 27-én Erdő Péter bíboros beindította a boldoggá avatáshoz szükséges egyházmegyei vizsgálatot.

 

Fényképen: Kiss Szaléz

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: