Hollywood-i sikerfilmek. Többet csak a soproniak láthattak
Sopronban a második világháborút megelőző években olyan filmeket is vetítettek, amelyeket még Budapesten sem mutattak be. Ez a mozi szerelmesének, a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár külön díjjal kitüntetettjének, Friedrich Károlynak volt köszönhető. A városi mozi legendás üzemeltetője valószínűleg levetíthette az Óz, a csodák csodáját is. Ám igaz akkor még nem volt szinkronizálva, ám a német változatot a legtöbben jól érthették.Pontosan 80 éve készült el az Óz, a csodák csodája, eredeti címén, The Wizard of Oz Hollywoodban és milyen ritka egybeesés főszereplője, Judy Garland 50 évvel ezelőtt halt meg. A világsikert arató, a minden idők szinte legnagyobb hatású mozijának története közismert mindenki előtt: Dorothyt egy forgószél Óz birodalmába repíti, ahol Glinda, a Jó Boszorkány adja tudtára, hogy elpusztította a Gonosz Keleti Boszorkányt. Dorothy a Jó Boszorkánytól megkapja a Gonosz Boszorkány Piros Cipellőjét, ám a Nyugati Boszorkány (A Keleti Boszorkány húga) megharagszik a lányra, s meg akarja szerezni tőle a varázscipőket. A Sárgaköves Úton Dorothy elindul Smaragdvárosba, hogy Óz, a nagy varázsló hazarepítse a fekete-fehér Kansasba. Útközben találkozik a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és a Gyáva Oroszlánnal, akiknek ész, szív és bátorság kell. Ők is Dorothyval mennek. Útközben a Nyugati Boszorkány elrabolja a lányt, de ő a barátai segítségével legyőzi a gonosz boszorkányt, aki elolvad. A nagy Ózról pedig kiderül, hogy csak egy közönséges szélhámos, de Glinda segítségével mindenki megkapja, amit akar, Dorothy pedig végre hazajut, azaz felébred.
A német változatot már csak azért is számos soproni láthatta, mert egészen 1940-ig a 20th Century Fox, az MGM és a Paramount filmgyártói szorosan együttműködtek a német filmforgalmazókkal. Az Óz, a csodák csodáját minden a Harmadik Birodalomhoz tartozó városban bemutatták. Így az akkor már annektált Bécsben, sőt Bécsújhelyen és Kismartonban is játszották. (Az igazi fordulatot ebben a különös együttműködésben Charlie Chaplin A diktátor című filmje hozta el. A diktátor alakjában Chaplin Adolf Hitler ellentmondásos, felkavaró paródiáját adja, Benito Mussolini, a fasizmus eszméje és az antiszemitizmus kifigurázása mellett, a nácikat gépagyú és gépszívű gépemberekként állítva be. Ezt már nem tűrhették el Hitler filmesei. A korábban még gyümölcsöző együttműködésnek ezzel vége szakadt. A II. világháború kitörése után azután minden szálat megszakítottak a német filmgyártókkal az amerikaiak. )
A város mozija 1913. szeptember 3-án vetített először, s 1965. november 7-én tartotta utolsó előadását. Ennek az ötvenkét évnek legendás igazgatója volt Friedrich Kari bácsi, akit később idegenvezetőként is megismert ország-világ. 1994 novemberében, halála előtt alig több, mint két hónappal többek között így nyilatkozott munkájáról a Soproni Szemlében: “A hangos éra alatt a polgármester megengedte, hogy havonta egyszer Bécsbe menjek, végigjárhassam a mozikat és válogassak. Taxival moziból moziba. Kiválasztottam azokat a filmeket, amelyeket aztán Budapesten kötöttem le. És játszottam is bemutatókat olyan filmekből, amelyek még Pesten se mentek. Ez volt a kezdete. És akkor szerencsére jöttek a legjobb hangosfilmek, Robert Stolz zenéjével, Bolváry Géza rendezésében.”
A riportot az azóta ugyancsak elhunyt, ismert helytörténész, Hárs József készítette 1994. november 11-én.