2020
19
12

Hunujgária hajnala (XXIV. részlet)

Fiktív regényem részletei az Orbán kormány utáni időkről. Amennyiben hagyjuk, akár ez is megtörténhet.

 

A világraszóló csalás

 

A zsarnok miniszterelnök ellenében mit sem érnek a tudományos érvek. Ő mindenáron el akarja hitetni az ország népével és a nagyvilággal, hogy Attila hun király sírját találták meg. Ennek érdekében száműzi Magyarország nemzetközileg is elismert szaktekintélyét, aki egyre inkább kételkedik abban, hogy a sírkamrában Isten ostorának múmiája fekszik.

 

Pörölyös Albert kifogásait hosszan fejtegette tudományos körökben is, szakfolyóiratokban sorolta fel kételyeit. Már elve a megtalálás helyét tartotta megkérdőjelezhetőnek, hiszen a korábbi feltételezések szerint Attila sírjának valahol a Dél-Alföldön kellett volna lennie, vagy legalábbis a Pilisben, ahol a kutatók jó része úgy tartotta, hogy itt állt Attila birodalmának egykori fővárosa, Sicambria, aminek maradványai ma is láthatóak. Sőt, talán nem csak az ő, de több korabeli forrás szerint, Árpád fejedelem sírja is itt található valahol. Ő ugyanis 400 évvel Attila halála után rábukkant Sicambriára. Ráadásul a regölyi Pogány-dombon nyoma sem volt a sokat emlegetett hármas koporsónak. Pedig a hun király hármas koporsója olyan a magyar mitológiában, mint Európában a Szent Grál. A kutatók ennek igazolására mindig Jordanes VI. századi történetíró Getica c. művét emlegették, aki leírásának 49. fejezetében ezt adta közre:

„Miután ilyen siralmas panaszolkodással elsiratták, sírhalma fölött roppant vigassággal ún. strava-t (halotti tort) tartottak és egymással ellentétes dolgokat egybekötve, örvendezéssel vegyes gyászünnepet ültek, majd éjszaka a titokban földbe rejtett holttestet előbb arany, másodszor ezüst, harmadszor rideg vas koporsóba helyezték, ily módon jelezvén, hogy a nagy hatalmú királynak minden  jár: a vas, mivel népeket hódoltatott meg, az arany és az ezüst, mivel  mindkét birodalom díszjelvényeit elnyerte. Hozzáteszik még az ellenségek levágása árán szerzett fegyvereket, indenféle drágakövektől  csillogó ékességeket és különféle dísztárgyakat, az udvari fényűzés kellékeit. És hogy ennyi kincstől az emberi kíváncsiság távol tartassék, a munkára kirendelteket kárhozatos fizetésképpen legyilkolták, azaz egyszerre jelent meg a halál az eltemetőknek az eltemetettel.”

– De hát, hol vannak a lenyilazott szolgák, a rengeteg arany és ezüst tárgy, a behódolásból szerzett fegyverek? Igaz nagyhatalmú és rangú fejedelem lehetett a megtalált csontváz tulajdonosa. Bizonyára Attila egyik közeli fővezére volt, aki jól ismerte a hun királyt, de ennél valószínűleg nem több – vetette fel a kételyeit Pörölyös. – A megtalált felirat pedig kétértelmű: „nagyurunk Attila szolgálatában” ez akár úgy is folytatódhatott, hogy „nagyurunk Attila szolgálatában halt meg az itt nyugvó személy”, de úgy is, hogy „nagyurunk Attila szolgálatában állítottuk hatalmas uralkodónknak ezt a sírhalmot”.

Vajon a kettő közül melyik az igaz? A vezető régész szerint inkább az előbbi. Mindenesetre Budundi elnök már elejétől fogva rossz szemmel nézte Pörölyös Albert nyilatkozatait és a tárgyban megjelent cikkeit. A kulturális tárca emberein keresztül több figyelmeztetést is küldött a vehemens kutatónak, fogja vissza magát ez ügyben, de ő szóra sem méltatta azokat. Végül is Budundinál végképp betelt pohár, amikor vezető régész egy neves külföldi tv csatornán azt mondta el, hogy Attila sírja egyszerűen csak egy blöff, amit politikai célokra, a kormány és elnökének népszerűsítésére használnak fel. Másnap a kulturális tárcától megérkezett Pörölyös Albert munkahelyére az azonnali felmondásáról szóló hivatalos levél. A főrégésznek be kellett látnia, hogy itthon többé már nem terem babér a számára. Sőt amennyiben kitart korábbi álláspontja mellett még további bántódások, üldöztetések is érhetik. Nem maradt más választása, minthogy külföldi kapcsolatait felhasználva elhagyta a családjával együtt Magyarországot és ideiglenesen, a magyarországi politikai viszonyok megváltozásának reményében Angliában telepedett le. Ott hirdette tovább, hogy a hun világhódító sírját valójában még senki sem találta meg, amit Magyarországon felfedeztek az csak egy rangos hun fejedelem nyugvóhelye. Megalapozott érveléseit sok külföldi szakértő is elfogadta, és számosan ki is álltak mellette, az őt ért méltatlanság miatt, ennél több azonban nem történt. Budundi füle botját sem mozdította meg a más országokból érkező kritikák miatt. Ebben is komoly gyakorlata volt már. Sőt keményen visszavágott és a magyar belügyekbe való arcátlan beavatkozásnak ítélte meg ezeket a támadásokat. Brüsszelt kiáltotta ki ezúttal is ellenségnek, ahonnan szerinte minden a nemzeti érzésű országokat, a kereszténységet bántalmazó összeesküvés kiindul..

Mindeközben, és talán nem is véletlenül, megérkeztek Magyarországra az első ujgur vendégmunkások. Kezdetben mintegy ötezren lehettek, férfiak, nők és gyermekek vegyesen. Záhonynál vették át őket, hatalmas ovációval, díszünnepségekkel fogadták be őket új hazájukba. Korszerű budapesti elosztó helyre utaztatták valamennyiüket, ahol megvizsgálták egészségi és mentális állapotukat, teszteket töltettek ki velük, hogy képet kapjanak fizikai és szellemi képességeikről, majd ezután ajánlottak fel nekik a letelepedési helyet és a munkát Magyarországon. Mindenekelőtt azonban egy gyorstalpaló nyelviskolai oktatásban is részesültek, ahol direkt erre a célra kiképzett nyelvtanárok oktatták őket a magyar nyelv alapjaira. Ezután egy a korábbiaknál még alaposabb szűrő vizsgálatra küldték őket, amit Budundi elnök javaslatára „Hun eredet vizsgálatnak” neveztek el.

 

A képen előkelő hun vezér portréja

 

Folytatása következik

 

 

 

 


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide