Koleralázadás 190 éve
Számos nyugat-európai országban és Ausztriában is, tüntetések törtek ki a Covid járvány okozta bezártság és szigorítások miatt. Bennünket eddig szerencsére elkerültek az ilyen tömegpszichózis kiváltotta demonstrációk. Reméljük a jövőben is így lesz.
Most azonban itt a járvány harmadik hulláma. Szigorítani kellene a nagyobb bajok kivédése miatt. Az embereknek azonban már nagyon elegük van, több városunkban is lazítottak például a szájmaszk használatán. Mindenki a tavaszt várja, ehelyett bekeményített az időjárás is, a nagy hideg, a korlátozások, a bezártság (a gazdasági veszteségeken túl) lelkileg is megviselnek mindenkit. Számos történelmi példa mutatja, hogy az emberek teherbírása nem kimeríthetetlen.
“Az 1831-es koleralázadás a XX. században kihullott a nemzeti emlékezetből. De akik hallottak róla, többnyire úgy képzelik, hogy a mind a járvány, mind a lázadás Északkelet-Magyarországra korlátozódott, Sáros, Szepes, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung vármegyékre. Ez korántsem volt így.
Az első igencsak véres összecsapásra Pest városában került sor. Egy látszólag kis jelentőségű ügyből keveredett utcai csatározás. A belső kordonok miatt ugyanis lezárták a Dunán átvezető gyaloghidat, így a pesti egyetem dunántúli diákjai a nyári szünetben nem tudtak hazatérni. Pénzük és élelmük fogytával az ingerült diákok s a melléjük csapódó mesterlegények végül is pár csárdás pofonnal és fenyegetéssel elérték, hogy megnyissák a hidat. Ők elmentek.
Az elégedetlen proletárok viszont itt maradtak. A kordonok miatt gyakorlatilag meghalt a kereskedelem az országban, szüneteltek hát a megrendelések. Így az üzemek és céhmesterek kénytelenek voltak felmondani az ország minden tájáról ide sereglett, egyébként is szegény ördög mesterlegényeknek, inasoknak. Ők se tudtak elmenni, ráadásul többségüknek nem is volt hova menni. A munkások az egyetemisták július 17. délelőtti sikerétől megittasulva tovább folytatták a tiltakozást. Persze, nem csak attól részegedtek meg, hanem az egyre-másra felkeresett és lerabolt fogadók, korcsmák és kávéházak borától is. A vendéglősök, hogy valahogy megússzák, igyekeztek maguk leitatni az egyre növekvő tömeget. Aki nem ezt tette, annak betörték a fejét.
A dolog egyre kevésbé volt kedélyes. A zendülők követelték a vesztegzár feloldását, és ennek ablakok betörésével, házak felforgatásával is nyomatékot adtak. Ekkor vetették be ellenük a hadsereget, 13-an halhattak meg a sortűzben és lovasrohamban. Az elfogott és letartóztatottak nagy többsége proletár volt, de akadt köztük egyetemista és még nemes ember is. Összesen 15 garázdát ítéltek 3 hónapos és 2 éves börtönbüntetésre.” (Helsinki Figyelő. 2019. július.17.)
——————————————————————————————————————
Remélhetően hasonlóan tragikus kimenetelű eseményre a világ egyetlen országában sem kerül sor. És az emberiség rövidesen legyőzi a Korona vírust, valamennyi mutációjával együtt.
Képünk korabeli illusztráció