2017
26
10

KÖSZÖNET TIZENEGYEZER OLVASÓMNAK!!!

Ha csak egyetlen ember olvasná soraimat, már azt is megköszönném. Ám elmondhatom alig több, mint egy hónap alatt 11.000-en látogatták meg blogomat és 22.000-szer néztek rá oldalaimra. Köszönet érte ! Írástudónak tartom magamat és boldogság tölt el, ha másokkal megoszthatom gondolataimat. Negyven éve szolgálom az újságírás csodálatos hivatását és az utóbbi három év alatt négy könyvet írtam.

Gyerekkoromban volt a szomszédunkban egy titkos szoba, amelyben senki sem lakott. Pókháló borította a falakat és benn télen-nyáron jéghideg volt. Egy hatalmas könyvespolc és néhány szék volt minden berendezése, de nekem az a polcokon porosodó rengeteg könyv a kaput nyitotta meg a Nagy Világra. Vásott kölyökként bemásztam a rosszul záródó ablakon, és el-el csentem egy-egy kötetet, igaz kiolvasva mindig vissza is hordtam. Indián történetek, népmesék, kalandregények, később klasszikusok  világították meg számomra azt a közkincset, amit az általam végtelenségig tisztelt és kimeríthetetlen tehetséggel megáldott íróink merítettek bele egy mély kútba, a tudás és ismeretszomjúhozás világkútjába, amelyből bárki meríthet és feltöltheti a lelkét jósággal, nemességgel, tisztességgel igazságérzettel és bátorsággal. Aztán meg hittel és reménnyel, meg töméntelen szeretettel. Az egyszerű hétköznapi hősök iránti szeretettel, akik a világ tengelyét forgatják évszázadok óta. Még nem olvastam sehol  József Attila verssorait, de már éreztem, hogy az életben a tolakodó, sürgölődő, dörgölőző, fontoskodó és kétszínű szavaknak nem sok alja van, mert “fecseg a felszín, hallgat a mély”. Talán ott abban az elhagyott, ki tudja kinek a tulajdonában lévő kisszobában kaptam az első késztetést arra, hogy magam is újságíróvá, majd íróvá váljak.

 


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide