SZOBROT AZ INGÁZÓKNAK, A VILÁGON ELSŐKÉNT!!!
Tavaly április 18-án írtam arról az Europali olvasóinak, hogy szobrot kellene állítani azoknak, akik naponta átkelnek a határon, hogy jobb életet, európai színvonalú megélhetést tudjanak biztosítani maguknak és családjuknak. Számuk már meghaladja a 100 ezret. Küzdelmük megérdemli az itthoni megbecsülést és tiszteletet. Írásomra ezrek figyeltek fel. Ezért úgy döntöttem, hogy vállalom a világon elsőként megvalósuló szobor megalkotásának szervezési munkáit. további részletek
Negyven embert rúgtak ki karácsonyra
Ha egy kutyát kidobnának a Jereván lakótelep egyik tömbházának negyedik emeletéről, ezzel a döbbenetes embertelenséggel tele lenne a helyi média. Lefogadnám ezt akár egymillió forintba. Ám, hogy most csaknem negyven embert kidobtak a soproni városházáról az látszólag senkit sem érdekel, erről érdemben egyik sajtóorgánum sem tájékoztat.
Igazi keresztény nem fogadja el az igazságtalanságokat
Ha már a kormányunk Marxot a szemétbe dobta( nagyobb elánnal,mint a nyugati országok kapitalistái) és a kommunistákat folytonosan gyalázza, társadalom kritikát pedig senkitől sem fogad el, akkor manapság kinek fájhat az, ha a gazdagok vagyona egyre több, míg a szegények pénze folyamatosan apad itthon is és világszerte ?
A tárgyak üzenete
A tárgyak üzenete
Karácsony közeledik lelkeket melegítő üzenetével.Ilyenkor esténként a napi robotból hazatérve gyakran elmélázik az ember. Kinyílik a füle egy-egy szép melódiára, rácsodálkozik az utcai fényekre és netán megakad a szeme a polcon évek óta ott heverő tárgyakon, vagy esetleg tétován benyúl egy fiókba, hogy valamit onnan kikeressen.<!–more–> | ||
Régi fényképet, papírvágókést, gyűrűt, szentképet, elromlott órát. Mindezek az apróságok kötődnek valamihez, valamilyen eseményhez. Megszólítanak, elröpítenek a múltba. A míves ezüst fülbevalót például anyám hordta végig, míg a halál el nem ragadta. Finom mintázatán felsejlik az arca, a búcsú pillanatai, amikor apró, göcsörtös ujjai utoljára szorították meg a kezemet és látom a könnycseppeket elfáradt szeme sarkában…A fanyelű csavarhúzó apámat idézi, aki még beteg kezével is eredményesebben javította meg a vasalót, mint én. Hihetetlen, mi mindent felkavar a hatvanas évek elején gyártott kézi szerszám. Ott őrződik életem egy darabkája . Aztán egy képeslap, rajta csak ennyi felirattal: ” Istenem, gyógyítsd meg Zolimat!”Ezt nagyanyám könyörögte, aki még egészségesen megélte fiának, apámnak súlyos betegségét. | ||
A holtak után maradó tárgyak beszélnek a legszívhezszólóbban, ilyenkor karácsony tájékán. Ám nem szomorkodni hívnak bennünket az angyali trombiták. Akadnak vidámabb holmik is. Egy mosolygós Mikulás- matrica öt évtizeddel ezelőttről. Tornászó maci az általános iskolai gyakorlati órák emlékeként. És egy karácsonyfadísz, tollas ezüstös madár. Ennek a darabnak már antik értéke is van! Mintha sok-sok esztendő karácsonyainak illatát őrizné. A fenyőgyantáét, a csillagszórókét, a rántott halét, a tokaji aszúét, a mákos bejgliét. Apró tükröcskéiben pedig a boldog családét, negyven évről ezelőttről. Hangokat is. A csengettyűét, a mennyből az angyalét, a jókívánságokét, az örömteljes meghatódottságokét. | ||
Valamikor talán megtalálnak valamit ezekből a tárgyakból, amelyek minden család örökségében léteznek, de akkor már nem kötődnek semmilyen személyhez. Hiszen egyszerű emberek életének tanúi voltak csupán egykoron. | A tárgyak üzenete |
Diáktakarítók
Most miért sopánkodunk, amiért számos iskolában a diákok takarítanak. Legalább megtanulják mi a munka. Aztán amikor Ausztriába, Németországba vagy Angliába mennek, már képzett takarítóként állhatnak munkába. további részletek