Pusztító földrengés Komáromban
Pontosan 255 évvel ezelőtt, 1763 június 28-án pusztított a Kárpát-medence ez idő szerint ismert legnagyobb erejű földrengése. Ősi királyi városunk Komárom esett az epicentrumába. A Duna két partján húzódó városban összedőlt épületek és sok-sok halálos áldozat maradt utána.A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél 6-kor megremegett a lábuk alatt a föld. A templomok tornyai ledőltek, a városház tornya az órával együtt a piactérre zuhant, a leomló falak sok embert maguk alá temettek. A szerzetesek lakhelyéül szolgáló kolostorok falai, a még épülőfélben lévő városi kórház, valamint a Szent Anna és a Szent József ápolóház annyira megrongálódtak, hogy életveszélyessé váltak. Károkat szenvedtek a belső és a külső vár épületei, a város több utcáján megnyílt a föld, a Vág-Dunánál kénköves vizet, majd hamuszínű barna homokot hányt ki a vulkáni erő. A várban karvastagságban sárga színű, kénkőszagú láng tört fel, majd zavaros víz és kénes homok lövellt elő, amely rövid idő alatt betöltötte a várárkot. Sokan félelmükben a dunai hajókra menekültek, de a földindulás a felcsapó hullámok formájában itt is utolérte őket.
Győrbe és Tatán is megremegtek a házak, megrongálódtak a falak, de Komáromban a Mercalli-skálán 8,5 fokozatot is elérő rázkódások 63 ember halálát okozták, legalább 120-an megsebesültek. Az épületek egyharmada teljesen elpusztult, egyharmadát súlyos károk érték. A harmincöt kilométerre fekvő Győrben 650 épület fala repedt meg , de még Budán a Vízivárosban is is megváltozott a források hozama. Volt ahol eltűntek, volt ahol pedig éppenséggel buzogni kezdtek a patakok. A rengéseket még Drezdában és Lipcsében is érezni lehetett. A feljegyzések szerint Ácson, Bábolnán is komoly károk keletkeztek, romba dőlt a zsámbéki bazilika épülete.
Ezt követően hazánkban csak kisebb erősségű földlökések következtek be. A legnagyobbnak az 1956-os Dunaharaszti bizonyult, aminek ereje elérte az 5, 6-es fokozatot. Egyébként a komáromi pusztító erejű földrengésről irodalmi művekben, festményeken is megemlékeztek. Baróti Szabó Dávid A komáromi földindulásról címmel epikus költeményt írt, az eseményekről Jókai Mór is beszámolt Az elátkozott család című regényében.
Forrás:MTI
Fotó: Illusztráció