Útszéli keresztek
Milyen jelet hagy maga után a mai ember? Sajnos a leginkább szemetet. Például percenként legalább három tonna műanyag szemcsét juttat a világ óceánjaiba. Ha mégis teremtő kedve van, az egójának állít tornyot egy hatalmas felhőkarcoló képében. A régi korok földlakói kereszteket állítottak az út mentén. Itt megpihenni, üldögélni egy kicsit magunkba mélyedni lehetett, pedig akkor még mennyivel nyugodtabbak voltak a békeidők hétköznapjai.Sopron és környéke tele van régi keresztekkel. Itt van az ország két legrégibbje is, a Pihenőkereszt a kora középkorból, és a Pékkereszt a 15. század végéről. Mégis az egyszerű emberek állította útszéli keresztek a legcsodálatosabbak. Még ha olykor csak fából, pléhből is készültek. Sokukat évszázadokkal ezelőtt állították, mégis nyári záporban, fagyban és hóban, szikkasztó napsütésben állják az idő vasfogának harapásait. Tiszteletreméltó és jeles cselekedet az ápolásuk, karbantartásuk. Ez a legtöbbször nem is egyszerűen vallási buzgalom, hanem az elődöknek szóló jó cselekedet is. Mert ők valami okból nagy gonddal választották ki a helyet, faragták meg a követ, és szépítették szívük melegével. Bizony emberibb cselekedet volt keresztet állítani, mint napjainkban kidobálni a hulladékot, limlomot az autónkból éppen az árokba, az út és erdő szélre. Sokan ezt hagyják maguk után a “jelként” a mai világban.
A régiek, a földeken dolgozó parasztok is jelnek építették a kereszteket. Azt jelölték velük, hogy hisznek az élet értelmében, az isteni teremtésben, abban, hogy a napi robot közben érdemes megállni néhány percre az utak kereszteződéseiben, katasztrófák helyszínein, folyóparton, faluszélen, liturgikus helyeken felállított kereszteknél. Manapság rohanunk és csak néha pillantunk rá ezekre a régi corpusokra. Úgy nézzük már őket, mint a balesetek áldozatainak emlékeire állított kereszteket, kicsi emlékműveket, amelyek mellett elrobogunk autónkkal “Már megint eggyel több, már megint valaki itt fejezte be földi pályafutását egy értelmetlen közlekedési baleset miatt”. A toronyházakra bezzeg lenyűgözött csodálattal bámulunk. Számoljuk, hogy most éppen melyik a világ legmagasabbika. Hiszen holnap egy ennél még magasabbat épít az emberi hiúság kifogyhatatlan tárháza. Elgondolkodni azonban ezeken a felhőkarcolókon képtelenek is lennénk. Csak az útszéli kereszt ad erre továbbra is lehetőséget. Érdemes megállni, odamenni, megérinteni. Mindössze pár perc az egész. Aki jobban megnézi ezeket az őseink állította jeleket, az észreveheti, hogy a szíve megnyugszik tőlük.
Fotó: Ez a kereszt a Pinnye felé vezető út elején áll. Szépen felújították. Az 1600-as évek végén állították.