Kétévesen a Balaton partján
1958 nyara a Balatonon. A földi paradicsom, amikor az emberfia még mindenre nyitott, mindent lát, amit később már nem, vagy nem is akar észrevenni. Egy apró bogár, vézna nádszál a világot jelenti. Nem tudja még, hogy ami lent van, az ott fenn is, és megfordítva ugyancsak. Később, amikor ez már tudatosul benne, az egyre nagyobbat és többet keresi, elfelejti, hogy egykor a kicsiben is mindent megtalált. további részletek
Számít még, hogy mit írnak, mondanak rólunk magyarokról?!
Az az igazság, hogy jobban szeretem, ha dicsérnek bennünket, magyarokat. Az elmúlt évszázadokban erre is volt példa. Most európai és tengerentúli médiumok, tv-műsorok tucatjai cikiznek bennünket az elhíresült korona-törvény miatt, amely korlátlan időre terjesztette ki a vészhelyzetet. további részletek
Mivé válnak gyönyörű erdeink?
Miközben a szervezetünket egy alattomos vírus támadja ezekben a hetekben, hónapokban, az erdeinket egy nem kevésbé alattomos apró bogár, a betűző szú pusztítja. És amíg a koronavírus egy napon mégiscsak eltűnik majd. A kényszerből megtizedelt soproni erdők akár évtizedekre kiható súlyos következményeket hagyhatnak maguk után. további részletek
Lélekfertőtlenítő
Talán régen találkoztunk igaz emberekkel. Gyerekkorom Tóth bácsijával, aki minden nap így köszönt: Jó napot kívánok! Minden jót kívánok! Vagy az erdélyi székellyel, az öreg magyarral, aki apró földjén kaszált, és az itthoniakkal teli, Csíkba tartó vonat előtt meglengette kalapját, majd szívére tette kérges tenyerét. Ők a múltból üzennek egyszerű nyelvükön: elég volt a hamisságból, a képmutatásból és a közönyből. Vírus idején a lelkünket is fertőtleníteni kell! további részletek
Mesélni járvány idejében
A vírus összezár bennünket és esélyt ad arra, hogy mindent új alapokra helyezzünk. Nézeteinket a világról, gazdálkodásunkat, kultúránkat, talán egy új emberi civilizációnak is egyengeti útját, amely kivezet bennünket az eddigi zsákutcából. további részletek