2019
19
10

80 éve befogadó és segítő nemzet voltunk

Pontosan 80 évvel ezelőtt Magyarország példát mutatott az egész világnak. Befogadta a náci Németország és a kommunista Szovjetunió támadása ellen menekülő lengyelek tízezreit és önkénteseket küldött Finnországba, hogy segítsenek az országot megvédeni a Sztálin által elrendelt becstelen és aljas támadástól.Napjainkban kormányunk egy véres háborút támogat, amelyet Erdogan török államfő indított el az Észak -Szíriában élő kurdok ellen. Naponta érkeznek a hírek a háborús bűnökről és kegyetlenkedésekről. Legutóbb arról, hogy vegyi fegyverrel égették le kisfiúk és kislányok bőrét a török agresszorok. Szomorú valóság ez, ami éles ellentétben áll azzal a kormány akarattal, ami 85 évvel ezelőtt jellemezte hazánkat. Akkor még a menekülteket( migránsokat) is tiszta szívvel és együttérezve fogadtuk. Az első menekültek 1939. szeptember 10-től – azt követően, hogy a Szovjetunió hátba támadta Lengyelországot – egyenként, kisebb csoportokban, majd 17-től tömegesen lépték át a magyar határt. A Teleki-kormány pozitív hozzáállása a polgári és katonai menekültek fogadásához meghatározó volt, mivel a közös magyar-lengyel határ és a magyar lakosság lelkes és együtt érző fogadtatása önmagában nem lett volna elegendő. Vitatott kérdés, hogy milyen számban érkeztek Magyarországra lengyel menekültek. Egyes becslések 100-140 ezerre teszik ezt a számot, más feldolgozások 50-55 ezer közé.  Létezik olyan köztes álláspont is, mely szerint 70 ezer körüli létszámban érkeztek lengyel menekültek hazánkba.

Még ugyanennek az esztendőnek a végén a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadta a könnyű prédának látszó Finnországot. Azt hitték néhány nap alatt le tudják igázni a Vörös Birodalomhoz mérten kicsi országot. Előzőleg a finn parlament visszautasította a gyalázatos sztálini ultimátumot. Nem adták át ősi földjeiket, és meghiúsították, hogy átdobott kommunista ügynökök szovjetbarát bábkormányt hozzanak létre!
A szovjet orvtámadás nemzeti egységet hozott létre és Mannerheim tábornok vezetésével, páratlan bátorsággal vívta önvédelmi harcát. A finnek négy hónapig kitartottak, és körülbelül 300 ezres emberveszteséget okoztak Sztálinnak, kétezer tank és rengeteg más harci eszköz elpusztítása mellett.  Ebbe a harcba segítettek be a magyar önkéntesek. Az Első Magyar Önkénes Zászlóalj egész Európát körbeutazva 1940 februárjának végén ért Lapuába, ahol a SISU Különítmény kötelékébe került. Ekkor azonban már készülőben volt a tűzszünet, majd a téli háborút lezáró, a finneknek győzelemmel felérő moszkvai békeszerződés, amely 1940. március 12-én véget vetett az öldöklésnek. S noha Finnország érzékeny területi és anyagi veszteségeket szenvedett, önálló állam maradt. Finnországban a téli háborút sikerként könyvelik el, amelynek lélektani hatása a mai napig érezhető a finn társadalomban. Számtalan magyar hős emléke az apró, hófödte finn falvak krónikásainak emlékeiben él tovább. Hóval fedett kopjafáikon csak annyi olvasható:”EGY HŐS MAGYAR”.

Magyarország nemzetközi megítélése akkor, abban az évben valóban magasra ívelt. A lengyelek soha nem felejtették el, hogy befogadtuk a náci terror és sztálini gyűlölet elől menekülő családjaikat. Finnország hős tábornoka, Mannerheim pedig így köszönte meg önkénteseink segítségét: “Ti, Duna-melléki vérrokonaink szintén meghallottátok csatakürtjeink távoli hangját, és több ezer éves távollét után a magyar kard ismét ütésre emelkedett a finn testvérek védelmében.”

 

Forrás: Wikipédia

Fotó. Magyar önkéntesek Finnországban(Finn Nemzeti Archívum 1940)

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: