Az egész világ figyel majd ránk
Ki ne szeretne a jövőbe látni? A múltban a nagy csaták, a nagy változások előtt az uralkodók jósoltattak maguknak. Sokszor be is jöttek a látnoki képességekkel megáldottak jövendölései. Milyen jó lenne, ha most volna közöttünk egy, aki megmondaná: Emberek így szavazzatok, ha jót akartok!
Tizenhárom évvel az első világháború kitörése előtt a brit hadvezetés profetikus figyelmeztetést kapott egy lengyel bankártól: Jan Gotlib Bloch pontosan megjósolta a nagy világégés bekövetkeztét és menetét. „Mindenki be fogja magát ásni… és az ásó legalább olyan fontos lesz, mint a puska” – vizionálta a „lövészárok-háborúk” szörnyűségeit. Senki sem hitt neki. Most a választások előtt 9 nappal kinek higgyünk? Mikor teszünk jót az országunknak, ha hatalmukban hagyjuk az eddigieket, akikről főleg az utóbbi időkben, nagyon sok rosszat megtudtunk. Vagy változtassunk elsöprő részvételi számmal, mert gondoljunk arra, amit a nagy szivaros, Churchill mondott: “a demokrácia nem feltétlenül jó dolog, de ennél jobbat még nem találtak ki”. Annak idején Mátyás királyunk volt a legjobb példa arra, hogy az autokratikus, vaskezű uralkodás segíthet az ország gazdaságának, elégedetté teheti egy ideig a népet, erőssé az országot. De volt nekünk egy másik Mátyásunk is, a Rákosi, aki meg azt bizonyította, hogy a népre erőltetett rengeteg rossz, előbb utóbb forrongásokhoz vezet.
Jó lett volna, ha ez a mi kis országunk, a rendszerváltozás után ki tudott volna harcolni magának egy flottul működő, példás parlamenti demokráciát. Olyan nyugat-európai típusút, és nem oligarchikus keleti berendezkedésűt. Hogy most a nyolc éve regnáló hatalom miniszterelnöke ne elégtételvétellel, migránsáradattal, internacionalista kormánnyal fenyegetőzzön a választóknak. Hanem csak annyit mondjon: Jó volt veletek és ha megbíztok bennem, én tovább folytatom a kedvetekre, de ha nem, akkor sincsen semmi baj, hiszen tudjátok a demokrácia nem feltétlenül jó dolog, de ennél jobbat még nem találtak ki.
Nézem az utcákon sorjázó plakátözönt, hallom a kormánypártok és az ellenzék okfejtéseit, hallgatom ígéreteiket és látom, hogy nem babra megy itt a játék, hanem rengeteg hatalomra, pénzre, birtoklásra. Van erkölcs is a plakát ezrek, a politikai hirdetések özöne mögött ? Van emberi jóérzés, szolidaritás, a szegények iránti segítőkészség? Eddig az elmúlt csaknem 30 év alatt túl sok nem volt. A társadalmi olló vészesen tovább nyílt, hatalmasat nőtt a leggazdagabb felső réteg és az ország egyharmadát kitevő szegények közötti különbség. Vajon ki tud majd tenni azért, hogy Nyugat-Európához viszonyított évszázados elmaradottságunkat igazán lefaragja, és ne csak a saját köreinek zsebét tömködje továbbra is? Ki érez együtt azokkal, akiknek alig telik a húsvéti sonkára, akik filléreiket kuporgatják, hogy az unokának tudjanak adni valamit, ha őket húsvéthétfőn meglocsolja? Ki látja azok gondját, akik betegek és kiszolgáltatottak, de nem adják meg nekik a tiszteletet és a méltó segítséget, mert nem tudják azt ellentételezni pénzükkel. Ki orvosolja a bajt, hogy milliók léteznek, akikhez nem jutnak el az igazság hírei, mert vannak akik propaganda eszközeikkel megakadályozzák azt? Ki veti el azokat, akik a hamisság és manipuláció eszközeivel ártanak a tiszta emberi érzések és törekvések ellenében?
Végül szerény véleményem, hogy bár nem rendelkezem jóstehetséggel, de azt kívánom minden magyar embernek, hogy úgy válasszanak, azt később ne bánják meg. Azt hiszem van a magyar emberekben annyi bölcsesség, hogy különbséget tudjanak tenni az önvédelemből vadakat ordibálók, és a köz javáért okosan érvelők között. Április 8-án, talán egy kicsit az egész világ figyel majd ránk.
hozzászólások lezárva.