2020
16
02

Forint milliárdok az igenekért!

Rövidesen megint konzultálhatunk a kormánnyal és bizton állíthatjuk nem az a hungaricum ebben,hogy  folyamatos a párbeszéd a választópolgárokkal, (mert például Svájcban is az) hanem az, hogy már eddig is milliárdok mentek el olyan kérdésekre, melyekre nincs az a józanul gondolkodó ember, aki ne válaszolna igennel.

Bizony lassan odáig is eljuthatunk, hogy a Nemzeti Konzultációs Testület felteszi majd a kérdést nekünk( vagy 800-900 milliós nyomdai és postai költségekből), hogy például “Szeret-e ön élni?” ,”Örülne-e annak, ha megnyerné a lottó ötöst?”, ” Büszke lenne-e arra, ha Magyarország ötven aranyérmet szerezne következő olimpián?” Azt persze gondolom mindenki tudja, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit a kormány saját politikájának támogatására, visszaigazolására, a demokrácia látszatának megőrzésére és ezáltal propaganda cunamira használja fel. Természetesen ehhez joga is volna, de ahhoz már nem, hogy adóinkból egyre többet fordítson erre a célra. Hiszen ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne, mondjuk az egészségügyben, az oktatásban, bérek emelésében, a nyugdíjasok infláció elleni támogatásában.

2010-ben a nyugdíjasok megkérdezésével indult ez az orbáni propaganda hadjárat, akkor még 230 millióból, amit a Fidesz tájékoztatása szerint a párt önállóan fizetett. Egy évvel később már az Alaptörvényről faggatták a lakosságot, aminek költsége  800 milliót taksált és központi forrásokból emeltek rá ki pénzt. Még ebben az évben gyorsan következett a „Szociális konzultáció”. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel,a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott potom 750 millióért. Nem sokáig váratott magára a 2012-es gazdasági konzultáció. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A konzultációra a kabinet 976 millió forintot csoportosított át. Kis pihenő után 2015 májusában küldték ki a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet, valószínű ennek költsége sem volt kevesebb a fentieknél.

Talán a legnagyobb visszhangot a 2017 áprilisában postázott  az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőív okozta, melynek nyomdai költsége 68,1 millió forintra rúgott, míg a postai költségek nettó 881,5 millió forintot tettek ki. Erre a már Brüsszel számára is provokatív állításokat tartalmazó kérdőívre az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat.

Aztán alig két évvel ezelőtt év végén  jött a nagy családvédelmi konzultáció, ugyancsak nem kevés pénzből, például  ilyen kérdésekkel:

 

Nem hiszem ,hogy a válaszadók között akadt egyetlen olyan ember is, aki értelmes emberként, azaz Homo sapiensként ne az igeneket pipálta volna ki. Mostanra azonban eljutottunk odáig ,hogy a magyar néplelket megbolygató és  megmozgató kérdéskörök kifogyóban vannak. Ismételni pedig ezen a téren nem igen észerű és ildomos. Lásd az uniót sértő “Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány eredményét. Azt nem tudjuk, a kassza most éppen hogyan áll. Annyi bizonyos a kormányunk büszke a GDP  vártnál jobb, 4,9 százalékos növekedésére. Arra talán már nem annyira, hogy az árak  szintén a várakozások feletti ütemben emelkedtek. Januárban az egy évvel korábbit 4,7 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak, az élelmiszerek ára pedig átlagosan majdnem 7 százalékkal ugrott meg. A nyugdíjasok pedig januárban az inflációt kompenzálandóan mindössze 2,8 százalékos emelést kaptak. Hogy miként lehet megélni mondjuk egy 100 ezer forint alatti nyugdíjból, ilyen árak mellett, azt ne bízzuk a képzeletre. Elég ha csak az utcáinkon vánszorgó, lehajtott fejű öregekre és megalázó bevásárló útjaikra gondolunk…

Tavasszal tehát új nemzeti konzultáció indul,  amelynek keretében egyebek között a börtönbizniszről és a gyöngyöspatai ügyről is kikéri az emberek véleményét a kormány. Ha még lesznek olyanok, akik kitöltik a kérdőíveket, és a hungaricumok hazájában miért is ne lennének? Azok válasza ismételten és garantáltan az IGEN lesz. Orbán Viktor és kormánya így megint felhatalmazást kaphat további regnálásához. Azonban bizonyos jelekből kikövetkeztetve úgy gondolom( lásd ellenzéki győzelmek, stb.) vég nélkül mégsem mehet ez a kérdezek-felelek népi társasjáték hazánkban. Igazi hungaricum az lesz majd, amikor egy napon milliók mondanak  NEM -et. A szavazó urnáknál vagy az utcákon ? Ez még a jövő kérdése, amire még a legrafináltabb kormány sem tudja miként válaszoljon…pláne milyen kérdéseket tegyen fel a megelőzésére…

 

 

 

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d bloggers like this: