2018
12
07

Horvát szív és büszkeség

Zlatko Dalic valóban fején találta a szöget? Horvátország fantasztikus futballgyőzelme mögött ennyi van mindössze?  Szív és büszkeség ? Jómagam számos horvátországi utazásom során azt tapasztaltam, hogy ennél sokkal több van mögötte, méghozzá az összefogás.A horvát embereknek megvan az a tulajdonsága, hogy a legnagyobb vész és fenyegető veszély idején tudnak a leginkább összefogni. Így volt ez 1992 -ben is, amikor a széthullani készülő Jugoszláviában a nemzetközi közösség nem ismerte el Zágráb függetlenségét. Természetesen ezután vérszemet kapott  a szerb agresszió és a Jugoszláv Néphadsereg földig rombolta Vukovárt. Véres harcok kezdődtek, amelynek során a horvátországi és a krajinai szerbeket fellázította Belgrád, és mögéjük állt a harcokban, de ebben a sorsdöntő pillanatban a horvátok nem kapituláltak. Összeszedték minden erejüket és fegyvert fogva fiatalok és idősek harcba indultak hazájukért. A híres “Vihar” hadműveletben Ante Gotovina tábornok vezetésével felszabadították a horvát területeket, szülőföldjüket. ( Persze egyetlen háborúban sem marad teljesen tiszta egyik fél sem, Krajinában is földönfutóvá vált 200 ezer szerb).

Három évvel a háború után jártam Horvátországban és még láttam a szétlőtt, kiégett házakat. A tengerparton azonban már dalmát vigalomban hallgatták a hazafias dalokat a győztesek. Volt szívük megmenteni hazájukat és büszkék voltak arra, hogy kicsi országként is megtalálták helyüket az újjá rendeződött Balkán félszigeten, Európában. Tegnap a történelmi mérkőzésen ugyanezt az összefogást és nemzeti akaraterőt láttam a horvát szurkolók arcán és a horvát válogatott játékában. A gőzhengerként támadó angol csapat előtt nem kapituláltak, hanem iszonyú erőfeszítést tanúsítva kiegyenlítettek. Nekem a kiegyenlítés előtti játékuk tetszett a legjobban, bár sokan mondják utána még jobban megtáltosodtak.

Az ember óhatatlanul is párhuzamot von a hazai labdarúgás helyzetével. Mint hírlik a horvátoknak még nemzetközi rangadókra alkalmas stadionjuk sincsen. Nekünk lassan már minden nagyobb városunkban van. De vajon mi hiányzik belőlünk a labdarúgó sikerekhez? Mi hiányzik ahhoz, hogy kicsi országunk ismét futball nagyhatalommá váljék ? Ki kell, hogy mondjuk valószínűleg az összefogás.  Nekünk magyaroknak a kommunista elnyomás legsötétebb időszakában osztályrészünkké válhatott ez az összefogás.  Ez az erő kovácsolta össze az 56-os forradalom világpéldáját. Három évvel azelőtt, 1953-ban  a Wembley Stadionban már ez az erő fűtötte az Aranycsapat játékosait. Így verhettük porrá mi is akkor, méghozzá 6 : 3 – ra a brit válogatottat. E mögött  ott állt szilárd kősziklaként nemzetünk lelki ereje. Akkor még hittünk az összefogásban.

 

 

Fotó: Aranycsapat 1953

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: