Látkép az Országházból

A kérdés: van-e jogom nem hallgatni halálra politizált országom szirén hangjaira? Van -e jogom szabadnak teremtett embernek lenni ebben az országban? Olyan embernek, akinek mondjuk volna arra joga, hogy felülve hegyeink egyik sziklapadjára, vagy leülve egy csendes parkban, behunyva szemét csak a simogató szellőre és az erdők hűvös leheletére gondolna? Örülne magamagának és a világnak.Mert csak az Élet maga lenne a gondja. Hogy miért is él itt ezen a Földön, és mi itt az életének a célja? Igen behunyva szemét, elfelejthetné, hogy mit mondanak aznapra a politikusok, a megmondóemberek, a közgazdászok, az elemzők és a rengeteg többiek, melyekből legszaporább ez a szegény Magyarország. De sajnos mindez már nem megy. Itt figyelned kell minden pillanatra, itt állandóan Te vagy a középpontban. Mert Téged akarnak megnyerni valamire, Rád akarnak hatni valamivel és ku-ára irányítani akarnak, miközben azt károgják mindent érted, a Te érdekedben tesznek. Pedig csak a magukéban. Csak ők gazdagodnak – a magyar Camorra szervezetében- mindenen és főleg a Te károdon, mert tudják hogyan kell meglopni, becsapni és hazudni Neked. Nem más ez mint egy rákbeteg teljhatalom. Amely már mindenben ott van, mindent megfertőzött és mindenhol ott burjánzik, és már minden és mindenki neki szolgál, már az összes szövetet és a legapróbb sejtet is megtámadta. Az ő igéit hallgatod mindegyre és észre sem veszed, ha neki dolgozol, ha őérte létezel, az ő szavait ismétled vissza lelkesen vagy akár feldúltan. Ha neki élsz és már neki is halsz. És mit számít itt bármiféle terápia, ellenállás, ellenzéki összefogás, ellenzéki különállás. Fotelforradalom. Hiszen már a gyógyulás útja is precízen eltorlaszolva, már a medicina is az ő kezében van, mert az olyan mint a vegyi anyag, aminek ugyan gyógyítania kellene, de a “Megveszett” képes már ellenanyagival ártalmatlanítani azt. Mindaddig amíg végül maga is belepusztul, magával rántva mindent és mindenkit…?

Pedig milyen jó lenne az Életet élni. Az Élet értelmét megélni. A szellem szabadságában lebegni, ép lelkületű országban lakni. Ahol nem azt magyaráznák szakadatlan, hogy például miért lesz holnapra ezer forint egy kiló vöröshagyma. És nem üzengetnének propaganda plakátokkal , manipulatív gondolatokkal, álkonzultációkkal minduntalan. Ahol nem akarnának szőröstül-lelkestül felfalni Téged a maguk pénzhatalmának és hamis gyönyöreinek asztalára kitéve, mint valami megcsúfolt vármegyei díszmagyart.

(A fényképen, látkép az ország házából)