2019
11
04

Magyar huszárok hőstette az Alpokban

Alig több, mint kétszázöt éve magyar huszárok mentették ki Napóleon fogságából VII. Piusz pápát. Veszélyes sziklafalak és hágók között, az Alpokban tették meg a mintegy 1300 kilométeres utat. Az épségben hazakísért Szentatya hálából zászlót adományozott a Radetzky-ezrednek, amit napjainkban a bécsi fegyvertárban őriznek.Napóleon önkényhatalmi gőgjében beavatkozott a francia állam és az egyház viszonyába, ezért cikkelyekkel igazította ki a pápai konkordátum eredeti szövegét. Ez váltotta ki VII. Piusz tiltakozását. Ettől fogva Napóleon nem titkolt haraggal tekintett a Szent Atyára. 1804-ben mégis ravasz trükkel állt elő, meghívta Párizsba a Vatikán első emberét, hogy a Notre Dame-ban császárrá koronázza őt. A ceremónián azonban Napóleon kikapta a pápa kezéből a koronát, és maga helyezte saját fejére, így fejezve ki, hogy a pápát a francia politika szolgálatába állította. Négy évvel később a francia császár odáig vetemedett, hogy birodalmához csatolta az egyházi államot. Erre VII. Piusz kiközösítéssel válaszolt, amit Napóleon semmibe vett: letartóztatta és fogságba hurcolta a pápát. Eleinte Savonában tartotta házi őrizetben, majd Fontainebleau-ba vitette.

A csúfos bukással végződő oroszországi hadjárat után azonban, már egyezkedni kívánt a pápával. Mindhiába a sorozatos vereségek következményeként kicsúszott a hatalom a kezéből és így 1813. március 25-én kénytelen volt elengedni a pápát. Az egyházfő kíséretére a Radetzky-huszárok magyar lovasszázadát rendelték, akik akkor az osztrák–francia határ mentén teljesítettek szolgálatot. Az Alpokon való átkelés komoly veszedelmekkel járt, a hosszú út nagyon megviselte VII. Piuszt.  Nem egyszer a hóhatár közelében jártak, a fagyos éjszakák miatt fázott a pápa, és ekkor egy magyar tiszt saját köpenyével takarta be őt. Egyes források szerint ez a huszártiszt nem volt más, mint a ráckevei Horváth János, akinek alakjáról Petőfi Sándor híres elbeszélő költeménye, a János vitéz főhősét mintázta. Horváth János tettéért később a legmagasabb pápai kitüntetésben, a Krisztus-rend gyémánt csillagjában részesült, melyet halála után hozzátartozói a ráckevei templomnak adományoztak.

A hosszú út május 24-én ért végett, amikor is Rómába érkeztek a legmagyarabb fegyvernem képviselői. Büszkén adhatták át a vatikánvárosi fogadó bizottságnak az épségben megtartott és hűen megvédett Szentatyát. VII. Piusz pedig hazatértének napját, május 24-ét, rövidesen Mária, a keresztények segítsége ünnepévé tette, magyar segítőit pedig soha nem feledte el. „Amikor a magyarság szenvedett, a pápák álltak mellette, az ő segítségükkel nyerte vissza hazánk a töröktől fővárosát és régi határait. Most pedig a magyar fegyverek oltalma alatt vonult be az Örök Városba négyéves rabsága után népének ujjongása közt VII. Pius” – írta Kühár Flóris. Emlékül a pápa zászlót adott a Radetzky-ezrednek. A zászló egyik oldalán a Boldogságos Szűz, a másikon két géniusz; az egyik Rómát jelképezi, ez a magyar címert tartja, a másik, a Magyar a Magyarországot jelképező géniusz a pápai koronát emeli. A zászlón ez a felirat áll: „Ungariae Patronae Pium comitatis ad Urbem; O felix tanto Roma sub auspicio – Boldog vagy Róma, hogy érzed a Magyarok Nagyasszonyának oltalmát, ki Piust a Városba kísérte.” Mint már említettük, a zászlót örök emlékül a bécsi fegyvertárban őrzik.

 

Forrás: Benkéné Jenőffy Zsuzsanna, Történelemportál.

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: