Megvan az ideje a háborúnak ?
Milyen egyszerű lenne a világ, ha a nagy filozófusok gondolataiból kellőképpen tanulnánk mi emberek. Aki fiatal oroszok ezreit küldi a halálba, az pontosan tudja mit tesz. Most már azt is tudja, hogy még sokkal többen halnak majd meg. Csakhogy ezt a tudását- megidézve a híres filozófus Kierkegaard tanait- elhomályosítja a bűn.Minden egyes fiatal orosz katona, nem Putyin hadseregéhez tartozik, hiszen egyéniség valamennyi, hanem a Teremtéshez tartozó ember. Még a nem kiemelkedően tehetségesek is valamihez értenek, valamit kaptak az élethez útravalóul, amiben megvalósíthatnák önmagukat, ha a halál nem törné ketté fiatal életüket. Van, aki segíteni tud másokon, gyógyít, épít, ért a barkácsoláshoz, kitűnő szervező. Más a zenéhez konyít és szívesen játszik a gitárjával barátainak, zongorázik, hegedül. Olyanok is akadnak, akik jó szakácsok, remek sofőrök, példaadó tanárok, szeretni való családapák, szépen író költők. Sorolhatnánk a végtelenségig. Most azonban fegyvert fogtak egy diktátor parancsára és ölni kényszerülnek. Mi ebben az érték? Semmi. A pusztítás és annak következményei beláthatatlanok. Több ezer éves ember civilizációnkat veszélyeztetik. Aki szereti az embert, szereti önmagát és a földi küldetését, az nem áll a gyilkosok közé jó szívvel. Igaz sosem tette ezt. Aztán amikor az őrjöngők felébredtek kitört a kényszerű béke. Mégiscsak élni kell. Nem jobb egy tavaszi kiránduláson piknik terítő mögé ülni, élvezni a napsugarat, az ébredező természetet és épülni mások szavaiból, mások öröméből és mosolyából? Nem jobb a fiatal férfi testnek a fiatal női testtel egybefonódni, mint a bombák szilánkjaitól darabokra szakadni? Persze ,hogy jobb és ezt minden épelméjű tudja is, csakhogy a bűn elhomályosítja lelkét, teljesíti a parancsot, az ölést. Minden eddigi háborúban teljesítették ezt az abszurd és kegyetlen ukázt. Miért tették? Mert a főparancs kiötlője (a mindenkori Hitlerek és Putyinok) a gonoszságot adták el nekik dicsőség és hamis ígéretek káprázatában, a ravaszul bűbájba csomagolt propaganda segítségével.
Mit lehetne tenni azok ellenében, akik gyilkolásra ösztönzik a fiatal emberi életeket és gyilkolják a polgári lakosságot is , öregeket és gyerekeket, lányokat és asszonyokat egyaránt. Csak a szankciók és a fegyverek szavából értenek? Hiszen ők is tudják, hogy milyen sebezhető a Földünk. Egy harmadik világháború könnyen végezne ezzel a bolygóval és lakójával az emberrel is. Tudják ezt a Putyin félék is, de megint utalva a dán filozófusra Kierkegaardra, tudásukat elhomályosítja a bűn. Mi lehet a menekülés útja? A még nagyobb tudás, ami ismét csak a legerősebb fegyverekkel legyőzi a gyengébb fegyvert? Az Istenhit, ami minden háborúnál milliók imáját indítja el? Igen, az ima csodákat tehet. De mégis a legnagyobb csoda az lenne, ha minden fiatal katona, orosz és ukrán és a világ minden armadájának katonája ráébredne, hogy őt nem a halára teremtették, hanem az életre. És akkor letennék a fegyvert. Hallgatnák a madarak dalolását, a szél suttogását, a csobogó patak zenéjét, látnák a virágok szirmait, a zöldellő fákat, a felhőket ostromló hegycsúcsokat és a széles alföldeket, a tajtékzó tengert. Kedvesük szép-szerelmes arcát, édesanyjuk mosolyát, nagyszüleik bölcsességét és aggódását. Látnák, hogy az élet mennyire nagy érték.És akkor megtagadnák a gonoszság parancsát. Mikor ismeri fel ezt a történelmi ember? Akkor talán már késő lesz…