2019
15
05

Muszlimok Sopron hűségéért

Egy évszázada alakult meg a Rongyos Gárda. Kevesen tudják, hogy az önkéntes harcosok között, akiknek a velencei tárgyalások kicsikarása is köszönhető, és ami végül a soproni népszavazáshoz is vezetett, több muszlim felkelő is szolgált. Ilyen volt Durics Hilmi Husszein. Őt 1914-ben, az első világháború kitörésekor katonai szolgálatra behívták, s mint tábori imám a vegyes (de többségükben muszlim) bosnyák ezrednél szolgált. Önéletrajza szerint a háború minden hadszínterén, ahol a Monarchia csapatai harcoltak, megfordult.1915-ben a déli hadszíntéren súlyos tüdőlövést kapott és a bal térde is megsérült.
1915 nyarán, felépülve a sebesüléséből, mint tartalékos tábori imámot ismételten behívták, s a Monarchia Hadügyminisztériuma, Ferenc József uralkodó által megerősített “mohamedán tábori főimámi” beosztást kapott. Ez a beosztás akkor századosi ranggal járt. A világháború végén nevezték ki őrnagynak. A Monarchia összeomlásakor, apját a szerbek agyonlőtték, és a család földjeit  házukkal együtt elkobozták. Ezért többé már nem költözhetett vissza a hazájába. 1919-ben feleségül vette Hindy-Szabó Elek testőrezredes lányát, a nálánál idősebb Idát, s 1920 októberében beletörődve a boszniai helyzetbe, Budapestre költöztek. Ekkor  csatlakozott nyolcvanöt társával együtt Durics a Prónay Pál vezette különítményhez. Részt vettek a Nyugat-magyarországi felkelésben, -s hogy Sopron magyar maradhatott- bizonyosan a bosnyák-albán muszlim felkelők érdeme is.

Közülük sokan a szerb hadseregből szöktek át. Kettesével, hármasával, egyszer pedig egy egész szakasz teljes felszereléssel. Pedig számukra a magyar föld idegen volt. A Rongyos Gárdában harcolva vérrel pecsételték meg a jogot, hogy itt élhessenek a későbbiekben! A magyar felkelőkkel vállvetve küzdöttek és megakadályozták, hogy  az osztrák reguláris hadsereg és a csendőrségük birtokba vegye a trianoni békediktátumban megkapott területeket. A rongyosok egész Burgenlandot elfoglalták és kikiáltották a Lajta-Bánságot.  Az ágfalvi csata volt a döntő ütközet, ennek köszönhető, hogy Sopron magyar maradt, mivel ez a csata vezetett el végül is a velencei tárgyalásokhoz. Ahmednek hívták azt a bosnyák származású muszlimot, aki szeptember 5.-én hősi halált a magyar föld védelmében! Egyébként a Rongyos Gárdán belül Hasszán bég, egy “kiugrott” hodzsa növendék vezette az albán muszlimokból álló szakaszt.
A muszlim vallásúak más “egyszerű” harcossal egyetemben megkapták a Prónay verette bronz emlékérmet, melyből 3000 darabot készítettek. Járt hozzá egy “Lajtabánsági Emlékérem-Igazolvány” is, mely a viselőjét felhatalmazta az érem hordására.
Durics Hilmi Husszein is megkapta ezt a kitüntetést, melyet  az első világháborús kitüntetései mellett viselt.

Durics Hilmi Husszein 1940-ben Budapesten halt meg. Sírja a a Kozma utcai temetőben, a budapesti muszlimok temetkezési helyéül szolgáló parcellában található.

 

Képünkön a Rongyos Gárda

Forrás: A magyar iszlám története 4.

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: