2018
04
10

Sem csellel, sem erővel

A komáromi vár sarokbástyáján a híres kőszűz fügét mutatott, Közép-Európa legerősebb erődrendszerét ostromlóknak. Nem is tudták bevenni azt soha ” Sem csellel, sem erővel”. ( Nec arte, nec marte. )Amikor Világosnál már letették a fegyvert a honvédeink, és az elveszett szabadságot siratták, Komárom még mindig kitartott.

1849. szeptember 27-én – másfél hónappal a magyar szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után – Klapka György tábornok is aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére. Haynau azonban vérszemet kapott és egyre inkább bízott abban, hogy Világos után semmi reménye nem maradt a magyaroknak. Klapka azonban hajthatatlan maradt, további ütközetek sorjáztak egymás után, kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, és a várat 200 ágyúból lőtték. Szeptember 11-én Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt a komáromiaktól arra hivatkozva, hogy szeptember 7-én már Pétervárad is megadta magát, de a várvédők ismét elutasító választ adtak.

A vár átadásának feltételeit tartalmazó „hódolati szerződést” végül is szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az egész országra vonatkozó általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. Ezek a menlevelek pedig a megtorlás idején sok száz ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is. A katonaság a fegyverek letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott. Klapka kitartásának eredményeként és az erőd bevehetetlen falainak köszönhetően a komáromi védők emelt fővel távozhattak.

A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert. Így elmondhatjuk, hogy 169 évvel ezelőtt október 4-én, vagyis a mai napon, két nappal az Aradi vértanúk kivégzése előtt, még voltak  olyan szabadságharcosok, akik fegyverben álltak, szemben a Habsburg birodalommal.

 

Forrás: Múlt-Kor történelmi magazin

ez is érdekelheti

  • Szomjazunk a színekreSzomjazunk a színekre November második felében beszürkül a világ. A fák ledobják ezerszínű leveleiket és a […]
  • Szamár világ…Szamár világ… Egy szamárság okozhatja a szamarak kipusztulását Földünkön. Kínában 1992 óta több, mint […]
  • Az afgán meg az agárAz afgán meg az agár Az afgán agár eredeti neve: Tāzī. Az afgánok szerint olyan ősi fajta, hogy már Noé is […]
  • Sztrájk: Mexikói munkások példájaSztrájk: Mexikói munkások példája Eljöhet az a nap, amikor külföldi vendégmunkások tüntetnek majd nálunk a jogaikért, a […]
  • Gardasült Jókainé módraGardasült Jókainé módra A minap egy hírben jelent meg, miszerint gardát fogott a Balatonban az orvhorgász, vagy […]
  • Levél a Legnagyobb Magyarhoz!Levél a Legnagyobb Magyarhoz! Méltóságos Széchenyi István gróf úr! Abban reménykedem, hogy ott a másik világban, amely […]
  • Karácsonyi álmokKarácsonyi álmok Igazi békére, játékos idillre és bűbájos életképekre talál, aki felidézi a 130 éve […]

Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d bloggers like this: