2019
01
09

Szép tavaszt Ausztrália!

Nálunk a naptári ősz első napját jegyezzük, de Ausztráliában éppenséggel ma kezdődik a tavasz. 73 ezer ottani magyar is ünnepli a Wattle-napot. Egy nemzeti jelképpé vált kis virágot, amely a hatalmas kontinens élerejét, büszkeségét  és jövőbe vetett hitét is hirdeti.Az ünnep a Tasmaniai Hobartban kezdődött 1838-ban és 150 évvel később Canberrában vált hivatalossá. Maga a jelképpé vált kis virág egy akácia fajta, amit Vattavirágnak, Aranyszirmoknak is neveznek. Színeiben Ausztrália nemzeti színeit mutatja fel, az aranyat és a zöldet. Ezen a napon a távoli kontinensen városokban és farmokon az emberek a Vattavirág csokraival kedveskednek egymásnak, sapkájuk mellé tűzik a bolyhos szirmú kis virágot. Több Ausztráliában élő magyart is ismerek személyesen, de rokonaim nincsenek a messzi országban. Honfitársaink kivándorlása az 1848/49-es szabadságharc leverése után kezdődött el. Azután a második világháborút követően is több ezren kezdtek új életet a kenguruk földjén. 1956-ban, a forradalom leverése után a szüleim is vitatkoztak egy ideig arról, hogy vajon Ausztráliába vagy a Dél-Afrikai Köztársaságba meneküljenek. Végül aztán maradtak. Ilyen hát az emberi sorsút. És ilyenek a viszonylagosságok, amelyekkel életutunk telítve van. A derék ausztráliai magyarokra ráköszöntött a tavasz , hozzánk pedig elérkezett az ősz.

 

“Ősz húrja zsong, Jajong, busong. A tájon, S ont monoton. Bút konokon. És fájón”. (Paul Verlaine) Igen eljött az ősz első napja, egy a legforróbb nyarat is meghaladó kánikulában. Mindamellett lesznek még talán valódi őszi napok, olyanok amelyekről a francia költő is írt, akkoriban, amikor Európának még a klímaváltozástól mentes, normális időjárása volt.

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d bloggers like this: