2018
21
07

Szívgép 170 éve Sopronban

1847-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Soproni Nagygyűlésén mutatták be az első működő műszívet, talán pontosabb kifejezéssel élve, szívgépet.Természetesen ezt, a korszak csodájának tartható szerkezetet, nem tudták élő emberre kapcsolni és végképp nem voltak képesek beültetni senkinek a mellkasába.Ennek ellenére fantasztikus teljesítmények tekinthető, hogy éppen városunkban egy híres magyar orvos mutatta be azt a szerkezetet, amit ő fabrikált egybe tudományos ismerteinek és tapasztalatainak segítségével. Arányi Lajos György hazánk első kórboncnoka volt és egyben a magyar patológia alapjainak megteremtője is. Nagy tudású, polihisztor emberként a híres emberek holttesteinek bebalzsamozásával is foglakozott, így többek között Ferenc József elsőszülött kislányának, Zsófia főhercegnőnek földi maradványait is ő mentette meg az enyészettől. Sikerrel gyógyított 1831 -ben a kolera járvány  idejében. Ő vezette be az úgynevezett “medicina pastoralist”, vagyis a papok egészségügyi alapismeretekre való oktatását. Honvédorvosként is megállta helyét a szabadságharc idejében. Évtizedeken át tanított a hivatásában különféle orvosi egyetemeken. Szemléltető eszközeit gyakran maga készítette, mert a fa megmunkálásához is értett. Ezt a tehetségét később makettek, miniatűrök elkészítésében hasznosította. Ám a régészet sem állt messze tőle, maga is kutatott, régi épületek renoválását segítette elő. Műemlékvédő volt a szó legszorosabb értelmében.

1847-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók soproni nagygyűlésén a következő programmal állt elő:  „Bemutatása egy  általa saját eszméje után gutaperchából készített, szétbontható, minden részekkel tökéletesen ellátott szívnek és egy szintén saját eszméje  után készült gépnek, melyen a szív összehúzódása, kitágulása, a billentyűk kinyílása és bezáródásának mechanizmusa kézzel foghatólag van előállítva.”

(Egyébként ezen a tudományos konferencián a szervezők között találjuk Jedlik Ányost is, a dinamó feltalálóját, kiváló fizikusunkat és  nagy tudású bencés szerzetes tanárt.) Ami pedig a műszív további útját illeti, a rengeteg kísérletezésnek csak a 21.században érett meg a gyümölcse. Először szekrény  méretű eszközökkel kísérleteztek a nyolcvanas évek első felétől. Majd az első immár tökéletesen beültethető mesterséges szívet  2001. július 2-án a kentucky állambeli Louisville Zsidó Kórházában helyezték be élő ember mellkasába. Az amerikai AbioMed vállalat kutatóorvosai hajtották végre az első mesterséges szív beültetését. A vállalat által kifejlesztett zseniális szerkezet, az AbioCor volt az első olyan, teljesen belső működésű és komplett mesterséges szív, amely az orvosok reményei szerint már számottevő mértékben hosszabbíthatja meg a betegek életét. A kísérletek sikerrel jártak. A páciensek többsége túlélte a garantált 180 napot. A 71 éves Tom Christensont 215 napig szolgálta hűen mesterséges szíve.

Eddig az eredményig azonban több, mint 150 év telt el. Rengeteg kiváló orvos, kórboncnok kutatásainak köszönhetően jutottunk el idáig. Köztük tisztelhetjük Arányi Lajos Györgyöt, aki talán a világon is elsőként készített működő mesterséges szívgépet.

Forrás: vital. hu

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: