Tévé történet

Manapság politikai hadszíntérré változott a televíziózás is. Nem mindegy, hogy ki nézi az MTVA adását, a TV2-őt és a Hír TV-ét. És ki nézi az RTL Klubot a Partizánt, az ATV-ét, meg a többit. Hetven évvel ezelőtt, amikor Győrben és Sopronban beindult a Magyar Televízió kísérleti adása, akkor ez még másként volt. Sopron nyugat felé nézett már akkor is, amikor a kincstári magyar televíziózás még csupán ébredezett nálunk. Riedl Béla tanár úrnak erről az emlékeiről húsz évvel ezelőtt írtam. Érdekes, hogy ő számtalanszor riportalanyom volt, mert különös életutat járt be ez a derék soproni ember. Azon kevesek közé tartozott, aki végigszenvedte a francia hadifogságot, ahol a megaláztatások kiterjedt fokozatait élte át, azonban szinte tökéletes francia tudással tért haza és így amikor párizsiak jöttek filmet forgatni Sopronba ,akkor mindig ő volt a legjobb tolmácsunk. Na de erről majd máskor, most legyen porondon a tévézés, ami a legnyugatibb városban igazi színfoltot vitt be a soproniak életébe.

Szóval Béla bácsi komoly élményeket szerzett a „távolbalátó készülék” első adásaiból is. Pontosan emlékezett arra, hogy a bécsi televízió például 1955 augusztus 1-én sugárzott először játékfilmet. Der weite Weg (A messzi út címmel) címmel. Ezt még csak néhány „kiváltságos”soproni láthatta. 1957 januárjától azonban már hat órában adott az osztrák tv. Hát persze ,hogy mindenki ezt bámulta az Alpok aljában. De még csupán néhány készülék jutott a város lakóinak. Így hát olyan tévét birtokoló család is akadt, ahol húsz-harminc főre bővült az esti baráti társaságuk. A kísérletező magyar műsorokat az első Orion típusokon nézhették meg a soproniak is, ezeket azonban át kellett alakítani a nyugati adások vételére. Még a legbátrabb szerelők is ritkán vállalták ezt, mert akár börtönbüntetést is kockáztattak. Mégis a kíváncsiság, a vágyakozás a szabad világ képeire és hangjaira erősebbnek bizonyulta félelemnél. Így fordulhatott elő, hogy amikor az előre beharangozott Hattyúk tava közvetítése helyett hirtelen a pesti utcán harcoló forradalmárok jelentek meg a bécsi adás képernyőjén. Béla bácsi barátai alaposan megijedtek. Másnap bekísérték a rendkívüli eseményeket megtekintőket a rendőrkapitányságra. Béla bácsinak igencsak hosszú idejébe került mire kimagyarázta a történteket…

Kiss Frigyes technikatörténeti gyűjtő csak megerősíteni tudta az elhangzottakat. Ő azt is elmondta, hogy 1955-ben mindössze száz televízió volt az egész országban. Valamennyi ősrégi Orion AT 501-es volt, alig egy évtized múlva viszont megkezdődött az Orionok mellett, a Kékes, Munkácsy, Duna és Tisza fantázianevű televíziók gyártása.Tudjuk, hogy mi történt 1957 május elsején, a Kádár rendszer konszolidációját elősegíthette a több százezres felvonulás vizuális hatása is. Hát igen így van ez napjainkban is. A tömegek kivetítése, a hangulat manipulálása kitűnő propaganda eszközzé vált. Mindenesetre, ha Sopronban kitettek egy tévét valamelyik kirakatba, valószínűleg óriási tömeg bámulta az adásokat. És volt már „színes televízió” is, az ötletes magyar ember csupán letakarta egy zöld vagy kék celofánnal a képernyőt és már Amerikában érezhette magát…

Ki ne emlékezne jó szívvel a legendás idegenvezetőre, a városi mozi igazgatójára, Kari bácsira? Őnéki a televíziózás hőskorszakában is fontos szerep jutott. A soproni nyilvános tévézés fő színpada a SOTEX kultúrház volt, ha osztrák műsort éppen szabad volt fogni, akkor ott termett Friedrich Kari bácsi és azoknak fordította a műsort, akik nem értettek németül. 1960-tól aztán a a magyar adások is rendszeressé váltak, elsőként a Károly kilátóban elhelyezett adó segítségének köszönhetően.

A „fridzsider szocializmus” korában, már a hatvanas évek közepétől, amikor az emberek életkörülményei sokat javultak, igazi közösségi vircsafttá vált a tévézés. A szomszédok áthívták egymást tévézni, megvitatták a műsorokat. A gyerekek ámulattal nézték a Futrinka utca lakóinak történetét, Böbe babát, Mazsola malackát, Cicamicát és a többieket. Elindult a táncdal fesztiválok korszaka is. Az Angyal sorozatok, a Belphegor, a Louvre fantomja számomra is emlékezetes műsorok voltak. Olyan családias volt a tv kultusza, hogy állítólag Vitray Tamásnak, egy alkalommal betelefonált egy néző a stúdióba, azzal a kéréssel, ha lehetséges halasszák el egy órával az esti film vetítését, mert késnek a vendégei…

(A fényképen az első magyarországi televíziók, az ORION AT 501-esek. A felvétel a Fortepan gyűjteményéből.)