Gázmaszkban a Szabadság-szobor

Megmászták tegnap Gaál Erzsébetet, pontosabban a róla mintázott Szabadság-szobrot a Greenpeace aktivistái. A soproni hölgy az ötvenes évek elején állt modellt Kisfaludy Strobl Zsigmondnak. Most ha látná, hogy gázmaszkban kellett lenéznie Budapest csodálatos panorámájára biztosan elborzadna.Évente 16 ezer ember veszti életét a légszennyezés miatt, ezért tiltakoztak az aktivisták. Az akció során bizonyosan nem gondolták, hogy annak idején egy soproni hölgyről mintázták meg a szobrot, amely a béke pálmaágát tartja kezében. Gaál Erzsébet  kisebbfajta celeb volt a korai Kádár-korszakban. Iskolai klubokat neveztek el róla, egy grúz intézmény még a nevét is felvette. Tiszteletbeli úttörővé választották, faliújságok sztárja lett, sokan leveleztek vele. Még egy gimnáziumi tankönyvbe is bekerült. Megismerkedett Osztapenko kapitány özvegyével. Összehozták Tyereskovával is, a margitszigeti nagyszállóban találkoztak, autó ment érte Sopronba. Értékes ajándékot kapott az űrhajósnőtől. Itthon sem felejtették el, április negyedike előtt mindig keresték az újságírók. Úttörőcsapatok írtak neki, fényképet kértek és pár sort.

Aztán a nyolcvanas években a Szabadság-szobor modellje egyre kevésbé volt érdekes. Gaál Erzsébet magányos volt, és anyagi gondokkal küzdött. A soproni szanatórium szolgálati lakásában – vagy inkább szobájában – lakott, egy kis lyukban. Amikor nyugdíjas lett, el akarták küldeni. Interjúkban panaszkodott, hogy már az elvtársak sem segítik, sőt nem is látogatják. Pedig ő az új világ jelképe. A New York-i Szabadság-szobornak bezzeg az utódai is életjáradékot kapnak. Az Elnöki Tanács ekkor ezerforintos nyugdíj-kiegészítést ítélt meg neki, de ennél nagyobb elismerést nem kapott.

„Teljesen beleélte magát abba, hogy ő a Szabadság-szobor modellje, és ez őt kötelezi. Hogy neki méltóképp kell élni, ez számára egy életre szóló szerep. Egyszer egy osztrák vámos udvarolni próbált neki, még vacsorázni is meghívta. Hát másnap megjelent anyunál a városi rendőrkapitány, és azt mondta: a Szabadság-szobor modellje nem szorul rá ilyesmire, inkább ő viszi el államköltségen vacsorázni” – emlékezett vissza Gaál Erzsébet lánya egy 1990-es Képes Hét-cikkben.

Gaál Erzsébet a rendszerváltás idején hunyt el Sopronban. Utolsó interjúját pár hónappal a halála előtt a miskolci Déli Hírlapnak adta. „Kicsit betegesen vagyok. Az egészségügyben négy évtizedet dolgoztam, s mint röntgenasszisztens hosszú időt húztam le, és most érzem a sugárdózisokat.  Még kitüntetést sem kaptam soha! A szovjet »kollégáim«, akikről különféle felszabadulási szobrokat mintáztak, mind ismert személyek lettek, és gazdagon megjutalmazták őket. Nekem egy ingyenes vasúti jegyem van – az is csak hat éve!” – panaszkodott.

A lánya hiába ment el a pártbizottságra, a tanácselnökhöz, nem adtak neki díszsírhelyet. „Mit tett Sopronért? Ezt kérdezték. És hiába magyaráztam, hogy ő egy egész országért.  Nem és nem. Kiderült, hogy a temetés költségeit vállalnák, de pap nélkül, és búcsúbeszédről sem gondoskodnak. Nem tárgyaltam tovább velük. Pap temette el a Szabadság-szobor modelljét.  Hálátlanok az emberek.”

Gaál Erzsébet síremléke az Új Szent Mihály temetőben található. A márványkőre rá van vésve a szobor sziluettje. „Itt nyugszik a Szabadság-szobor modellje” – hirdeti a felirat.

 

 

 

Forrás: Pap temette el a Felszabadulási emlékmű modelljét. Magyar Nemzet, Fábián Titusz cikke

Fotó: Mohai Balázs

 

 

hozzászólások lezárva.