Tisztelet az ősöknek

Az emberi szellem olyan, mint a víz, főágából kiterjedve mindenhová eljut, éltető cseppekkel látja el a legtávolabbi pontokat is, hogy aztán hatalmas egységes ággá terjedve megmutassa végtelen arcát. Ungár Kati ennek a szellemnek szolgálatában írta meg élményeit zsidó emberek sorsáról, akik többnyire vidéken éltek, akik velünk éltek és a gyűlölet áldozatává váltak, vagy éppen ma is velünk élnek és keresik a elveszett gyökereiket, a múltjukat.Óriási kutató munka, fáradozás áll emögött a könyv mögött, amely ezen a héten jelent meg Ungár Kati jóvoltából, aki saját gyökereit keresve rátalált a nyugat-dunántúli zsidóság szerteágazó-bogazó családfájára. Levéltárakban fordult meg, anyakönyveket böngészett, levelezett, interjúkat készített kitartó türelemmel és tudásszomjjal vezérelve. Végül megszületett egy kötet, amely különlegesnek mondható a maga nemében, mert őszinte és feltárulkozó szándékkal mutatja be vagy másfél évszázad hétköznapi, és nem mindennapi történeteit. Egyszerű vidéki zsidó családok sorsképei mutatkoznak be előttünk olykor a legfinomabb részletességgel is, máskor híres rabbik, nagykereskedők, iparosok, vagy éppen a közélet ismert szereplőinek portréja villan fel a messzi távolból, mint Várnai Zsenié, aki leírta az első világháború ellen tiltakozó felejthetetlen sorokat: „Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!”

Ez a hiánypótló kötet ugyanakkor nem csupán tisztelgés az ősöknek, hanem figyelmeztetés is egyben a mai generációknak, hogy nem szabad tönkretenni a kapcsolatainkat, a közösségeinket, a jól működő társadalmakat, a humánum pillérein álló együttélésünket  a politika szörnyének szolgálatában, mert a kötetben a zsidó emberekkel együtt élő keresztények és más vallásúak cselekedetei is mérlegre kerülnek, azoké akik emberek tudtak maradni a pokol küszöbén állva is, és azoké akiket magával ragadott a gonosz hatalma. Ungár Klári előbbiekről is tisztelegve emlékezik meg „írásában ezért tetten érhetjük azt az örömet, érzelmi többletet, amit a személyes érintettség nyújtott a kutatónak.” Apró mozaikokból állítja össze a nagy képet, amely történelmünk egyik legfontosabb és legérzékenyebb része.

hozzászólások lezárva.