2019
09
11

Benyovszky első magyarként Japánban

Az idén 150 évesek a magyar-japán kapcsolatok. Ám azt bizonyára kevesen tudják, hogy az első magyar ,aki a szigetország földjére lépett Benyovszky Móric volt. Az ő nevét örök időkre megjegyezték a japánok, mert ő volt az első európai ,aki az orosz terjeszkedés veszélyére figyelmeztette Tokiót.Amikor az Osztrák-Magyar Kiegyezés után fejletlen mezőgazdasági országból hazánk iparosodni kezdett, akkor indult el az európai mértékű iparosodás útján Japán is. Tudjuk, hogy tanulni vágyó és megismerésre törekedő ország azóta mekkora léptékű fejlődést élt át. Kezdetben azonban még a magyar árukkal is bizalmatlanok voltak, de a kapunyitás után már nem lehetett megállítani az európaiakat; kereskedők, iparosok, szerencsevadászok tömegei érkeztek a szélrózsa minden irányából a megnyíló lehetőségek kiaknázására. Sokan nagy üzleteket kötöttek, de a magyarok legtöbbje a hatalmas versenyben nem igazán tudott érvényesülni. Volt azért kivétel,a Kuhn és Komor nevű cég, amely japán régiségeket árusított a külföldieknek. Valószínűleg nekik köszönhető, hogy japán papírutánzatokat olyan jó minőségben készítették, hogy azt a szigetországba látogató turistáknak is el lehetett adni, így azután visszavándoroltak Európába. A japán-magyar kereskedelmi együttműködés kiteljesedésére több, mint egy évszázadig várni kellett. Napjainkban a japán vállalatok a legmodernebb technológiát hozzák Magyarországra, ezzel segítve a magyar gazdaság  növekedését és új dimenzióba lépését. Magyarországon jelenleg 170 japán vállalat működik, amelyek 33 ezer embert foglalkoztatnak.

Ám, ami Japán szellemét és kultúráját illeti azzal már évszázadokkal ezelőtt találkozhattak a magyarok. Benyovszky Móric, a kalandos életű világutazó több,mint háromszáz évvel ezelőtt érte el hajójával a Japán partokat. Az egykori krónikák szerint  „1771. július 16-án Viz- szigeten kötött ki a Szt.Pál és Szt. Péter korvett, Benyovszky Móric magyar és lengyel főúr, lengyel köztársasági tábornok vezetésével, aki az oroszoktól elfogatott és a cárnő parancsára Kamcsatkába száműzetett, onnan bátorsággal és vakmerőséggel elmenekült.” Innen egy hét múlva elérték a japáni szigeteket és „Uzulpatkar öblében” kötöttek ki. Halászhajók mentek elébük és a partraszállókat egy „kastélyba” vezették a japániak. Igen szívesen fogadták a menekülőket és térképet tettek eléjük, hogy megmutathassák, honnan jöttek.

Benyovszkyt a daymióhoz (eredetiben a királyhoz) vezették. Ezt nagyon meglepte kísérőinek magas termete és megkérdezte, hogy Benyovszky miért kisebb embereinél. Nehezen sikerült megértetnie, hogy sebesülése miatt a jobb lába megrövidült. A daymiónak nagyon megtetszett Benyovszky, felajánlotta, hogy maradjon Japánban és a hadseregben magas tiszti rangot ígért neki.
„Megragadtam e kedvező alkalmat – írja Benyovszky önéletrajzában – és engedélyt kértem, hogy országába visszatérhessek és védnöksége alatt folytathassam a kereskedést.” A daymió beleegyezett. „Erősíté, hogy mindaddig bízhatom benne, míg szándékaim csak a kereskedelmet illetik és sem a vallás felforgatására, sem várak építése által hatalomra nem törekszem… Végül követelte, hogy kötelezzem magam arra, hogy sohasem hozok Japánba hazámbeli bibliát, annál kevésbé papot. Ezt meg is ígértem.”
A daymió gazdagon megajándékozta Benyovszkyt és egy zászlót adott neki, hogy ha visszatér Japánba, megismerjék. Alig három hétig volt a daymió vendége. Augusztus ötödiki feljegyzését már így keltezi: „Japáni parton, nyugatra Idzo királyságtól.” Ez a mai Yesszo szigete. Mizakiban kikötött és levelet írt „a Nangashaki holland gyarmat elöljáróságához”. Egy hét múlva már Sikoko-szigeten  kötöttek ki, majd Takazima (Takasima) és Ximo (Simo-Kosiki) szigeteket említi Benyovszky önéletrajza.
Az egyik levél különösen jelentős. Ez az első figyelmeztetés, mely az Oroszország részéről fenyegető veszedelemre felhívja Japán figyelmét. Benyovszky e levélben rámutat arra, hogy az északi szomszéd el akarja foglalni Yezót, a Kurili-szigetek erősségét. E figyelmeztetés mély visszhangra talált Japánban. Sok egykorú kiadványban és igen számos kiadatlan okmányban foglalkoztak Benyovszky adataival. A japánok komolyan vették a magyar gróf figyelmeztetéseit.
Két és fél évszázad után be is igazolódott Benyovszky korabeli figyelmeztetése, az oroszok valóban elfoglalták a Kuril szigeteket, amelynek hovatartozása napjainkban is komoly- remélhetően csak diplomáciai- vitákra ad okot a két ország között.
Forrás: (Mezey István – Az igazi Japán, A Magyar-Nippon Társaság kiadása, Budapest, 1939.)

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: