Benyovszky első magyarként Japánban
Az idén 150 évesek a magyar-japán kapcsolatok. Ám azt bizonyára kevesen tudják, hogy az első magyar ,aki a szigetország földjére lépett Benyovszky Móric volt. Az ő nevét örök időkre megjegyezték a japánok, mert ő volt az első európai ,aki az orosz terjeszkedés veszélyére figyelmeztette Tokiót.Amikor az Osztrák-Magyar Kiegyezés után fejletlen mezőgazdasági országból hazánk iparosodni kezdett, akkor indult el az európai mértékű iparosodás útján Japán is. Tudjuk, hogy tanulni vágyó és megismerésre törekedő ország azóta mekkora léptékű fejlődést élt át. Kezdetben azonban még a magyar árukkal is bizalmatlanok voltak, de a kapunyitás után már nem lehetett megállítani az európaiakat; kereskedők, iparosok, szerencsevadászok tömegei érkeztek a szélrózsa minden irányából a megnyíló lehetőségek kiaknázására. Sokan nagy üzleteket kötöttek, de a magyarok legtöbbje a hatalmas versenyben nem igazán tudott érvényesülni. Volt azért kivétel,a Kuhn és Komor nevű cég, amely japán régiségeket árusított a külföldieknek. Valószínűleg nekik köszönhető, hogy japán papírutánzatokat olyan jó minőségben készítették, hogy azt a szigetországba látogató turistáknak is el lehetett adni, így azután visszavándoroltak Európába. A japán-magyar kereskedelmi együttműködés kiteljesedésére több, mint egy évszázadig várni kellett. Napjainkban a japán vállalatok a legmodernebb technológiát hozzák Magyarországra, ezzel segítve a magyar gazdaság növekedését és új dimenzióba lépését. Magyarországon jelenleg 170 japán vállalat működik, amelyek 33 ezer embert foglalkoztatnak.
Ám, ami Japán szellemét és kultúráját illeti azzal már évszázadokkal ezelőtt találkozhattak a magyarok. Benyovszky Móric, a kalandos életű világutazó több,mint háromszáz évvel ezelőtt érte el hajójával a Japán partokat. Az egykori krónikák szerint „1771. július 16-án Viz- szigeten kötött ki a Szt.Pál és Szt. Péter korvett, Benyovszky Móric magyar és lengyel főúr, lengyel köztársasági tábornok vezetésével, aki az oroszoktól elfogatott és a cárnő parancsára Kamcsatkába száműzetett, onnan bátorsággal és vakmerőséggel elmenekült.” Innen egy hét múlva elérték a japáni szigeteket és „Uzulpatkar öblében” kötöttek ki. Halászhajók mentek elébük és a partraszállókat egy „kastélyba” vezették a japániak. Igen szívesen fogadták a menekülőket és térképet tettek eléjük, hogy megmutathassák, honnan jöttek.
hozzászólások lezárva.