2018
16
04

Világhírű csodadoktor

Kevés úgynevezett füves embernek adatik meg, hogy világhírnévre tegyen szert. Ilyen volt a szlovák Madva Ferenc, akit Madách Imre, Wesselényi Miklós és még Kossuth Lajos is meglátogatott. Azonban nem csupán honi nagyjaink járultak hozzá különféle betegségeikkel, hanem a Tengerentúlról, de még a messzi Szibériából is érkeztek hozzá gyógyulni vágyók.Madva Ferenc 1786-ban a Nyitra melletti Szakolcán látta meg a napvilágot. Gyógyító tehetsége már korán feltűnt tanítóinak, de mivel nagyon szegény családból származott le kellett mondania az orvosi tanulmányokról. A papi pálya azonban nyitva maradt előtte és 1825-ben a Rozsnyó melletti Rudnára került plébánosként. Mivel korábban a helyi irgalmasok ispotályában tevékenykedett, és segített a gyógyító szerzeteseknek, elleste a kötözés, a sebészet, sőt a boncolás mesterfogásait is. A későbbiekben mégis a saját maga készítette különleges orvosságaival  igyekezett enyhíteni betegei szenvedéseit. Ezeket mind a Rozsnyó melletti hegyoldalak gyógyfüveiből állította elő. Gyógyító eljárása nagyon egyszerűnek tűnt. Miután megvizsgálta a beteget,  felírt neki egyet a  gyógyszereiből. Vagy enyhe hashajtót, vagy úgynevezett „privigyei port”, súlyosabb esetekben „rudnai pilulát”, végezetül pedig egy bizonyos kenőcsöt, amit ő maga kotyvasztott faolajból meg őrölt lópatából! Akárhogyan történt is, a csodadoktor híre nőttön-nőtt. Még Amerikából és a messzi Ázsiából is jöttek hozzá módos betegek. Rudna, a jelentéktelen falu egycsapásra felvirágzott.

Nem kevésbé híres, valódi orvosunk, a kórbonctan megalapítója, Arányi Lajos György maga is elutazott Rudnára, hogy megállapítsa mi igaz abból, amit a szlovák papról regélnek világszerte. A magyar doktor azután könyvében is beszámolt a tapasztaltakról. Eszerint Madva Ferenc valóban sok mindent felhasznált  gyógyításaiban, amit a korszak orvos tudománya is sikeresen alkalmazott. Ugyanakkor kétségtelen az is, a babonákon alapuló népi gyógyászatból is sokat merített. Egy bizonyos, sok embernek sikerült visszaadnia az egészségét, ami lélekgyógyász tehetségének és nem a csodáknak volt köszönhető. Hittek benne az emberek és az ő karizmatikus egyénisége jó hatással volt rájuk. Senkit soha vissza nem utasított, gazdag és szegény ember előtt egyaránt nyitva állt ajtaja. A rang és a tekintély előtt sem hajolt meg soha,  a kezelésekért pedig mindenkinek sorba kellett állnia. Gyógyításaiért nem kért pénzt, de adományokat plébániája javára elfogadott. Rudnán napjainkban  szobor őrzi emlékét. Nagy költőnk, Arany János is megemlékezett róla egy korántsem irónia mentes  versében: „A véges ember mit se tudna, / Ha olykor nincs egy Jolsva, Rudna, / Mely e hihetlen vak setétség / Korában szítsa Veszta mécsét…”

 

Forrás: Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

 

ez is érdekelheti


Szóljon hozzá

Támogassa a szabad véleményt! Támogassa a független médiát!
A részletekért kattintson ide

%d blogger ezt szereti: