Diktátorok Sopronban
Sopron mindig is vonzotta az érdekesebbnél érdekesebb embereket. Kiváló hazafiakat, szellemi nagyságokat, művészeket és tudósokat. A városban azonban gyakran a kétes hírű, sőt egyenesen visszataszító, a történelem legsötétebb alakjainak számító diktátorok is megfordultak. Az éppen az idén 125 éve született Rákosi Mátyás itt járt az elemibe. Az ötvenes években még emléktáblát is avattak volt iskolája falán és kapott egy díszpisztolyt ajándékba. Hitler az összeomlás utolsó heteiben állítólag átutazott a városon, bár erre ma sincsen kézzelfogható bizonyíték.
Mintha a hidegháború idején történt volna
Az Origo híradása szerint egy pakisztáni férfi a Szerbiából Kelebiába tartó tehervonat alvázán szeretett volna Magyarországra szökni. A rendőrök visszakísérték az ideiglenes határzárhoz. A hír azért szomorít el, mert ifjúkoromban számtalanszor láttam a Győrből Sopron felé tartó vonatok átvizsgálását. Határőrök keresték lámpáikkal a nyugatra szökni akarókat a vonatok fülkéiben, és az alvázakon is. Szájkosaras farkaskutyák is ott lihegtek mellettük. Félelemmel teli korszak volt az. Az is szorongatta a gyomrom, amikor folytonosan kiszúrt egy civil nyomozó és azt kérdezgette: Hová utazom? Melyik utcába igyekszem? Hol lakom Sopronban? Mutassam a személyimet! Sajnálom a pakisztáni fickót, mert nem sikerült álmait megvalósítani. És felidézem azokat, akik megpróbáltak a szabad világba jutni és sikerült nekik. Legyőzték a diktatúrák szögesdrótjait. további részletek
Európára ez vár!?
Keresztény emberektől kaptam ezt a fényképet, akik felháborodva vázoltak fel egy ilyen jövőt, amikor Európát végleg elözönlik a migránsok. Sokáig nézegettem a képet és elgondolkodtam róla, mit is ábrázol ez. Akármennyire is próbáltam kutakodni a tudatom legmélyén, ez a kép nem váltott ki belőlem félelmet, undort, viszolygást vagy haragot. Békét és családi összefogást, a kereszténység egyik legmagasabb fokú lelkiállapotát, a szeretetet fedeztem fel benne. Jól tudom elborzasztó képeket is nézegethettem volna, a terror őrületéről, vérző áldozatokról, leszakadt végtagokról, sikoltozó menekülőkről, de erről a képről, bármennyire is igyekeztem, tudatalattim legsötétebb kamráiból sem tudtam előhívni ilyesmit. további részletek
Levél Kim Dzsongunnak
Kedves Kim!
Nem tudom, olvasod – e majd ezt a levelet, amit csak azért írtam meg, mert nagyon szomorú vagyok. Apám fél évvel ezelőtt meghalt. Ő is rakétákkal kísérletezett, mint te. Büszke volt rá, hogy egy nukleáris kutatóbázis elismert mérnöke Wyoming államban. Gyűlölt téged. Amikor a világhíreket nézte a televízióban és látta az önelégült arcod, akkor whiskys pohárral a kezében átkozta a napot, amikor te megszülettél. A pokolba kívánt téged, pufók idiótának nevezett, és azt mondta Amerika egy napon a földbe tapos téged, mint egy kövér patkányt. Móresre tanítja az őrült tanácsadóidat is, és végre normális országot csinál belőletek. további részletek