Egy szemtelen „határsértő”.
Ez a csodálatos Bíborkosbor egy szemtelen „határsértő”. A kelénpataki(Klingenbach) határátkelőtől mindössze 20 méterre egy erdei út mellett nyílik. Olyan erdei út mentén, amelynek egyik fele Ausztriához tartozik a másik Magyarországhoz. 1922-ben felállított határkövek jelölik, hogy melyik terület hová rendeltetett száznégy év óta. A kicsi orchidea ezt persze tudomásul sem veszi. Átlépett az osztrák oldalra. Sok más társa viszont hű maradt a magyar tájhoz. Gondolom ezeknek az ékszer szépségű orchideáknak az elmúlt évszázadok során soha nem jelentett problémát, hogy melyik részen, egymástól hány méterre eresztenek gyökeret Pannónia erdeiben. Csak mi emberek választjuk el egymástól a földeket, az országokat, a népeket. Építünk kerítéseket, bontunk kerítéseket, jelölünk határokat, teszünk ki táblákat más -más nyelveken . De az orchideák csaknem százmillió év óta, a Kréta korszak óta élnek békében, barátságban, a természet örök szépségében ott, ahol éppen élettérre találtak. És még mondja valaki, hogy az ember a növény -és állatvilágból kimagasló, a Föld legfejlettebb, egyedülállóként tudattal rendelkező szellemi lénye…
hozzászólások lezárva.





