Élvonalban a Soproni Chardonnay
Aranyérmet nyert a magyar borok versenyében a Soproni Lővér Chardonnay. Ez a bor az én kedvencem is. Komáromi vagyok eredetileg, így hát ifjúkorom óta a fehérborok alakították ízlésemet. A savignon blanc, Irasi Olivér, ezerjó és a chardonnay.Azonban tudom, hogy minden borvidéknek megvan a maga sajátos ízvilágú, illatú és zamatú nedűje. A Soproni Chardonnay valóban helyi kuriózum. A 2017-es pedig az egyik legkiválóbb évjárat. Mivel igazából nem értek a borokhoz csak távoli hasonlatokat mondhatok erről a borról. Ismerem a helyet, ahol terem. Például János telepen a szelíd domboldalban, ahonnan nagyon messzire ellát az ember jó időben. Rálát a kétezer éves városra, tornyaira és terjeszkedő épületeire. Messziről is érzi a város lüktető életét, tereit utcáit, az ódon házakat. Körbenézve pedig ellátni a hegyekre, a szőlőskertekre, a szántóföldekre, a határszélre. Mindenütt színek és azok ezernyi árnyalata a termékeny nyár forró ölelésében. És ezek a színek óráról órára változnak, attól függően, hogy verőfényes napsütés, vagy borús idő van, bárányfelhők szaladnak az égen, vagy sötéten tornyosuló hatalmas felhőpárnák jelzik a közeledő vihart. Itt ahol a Chardonnay terem, agyagos, köves a talaj, de ez nyilvánvalóan hozzájárul ennek a bornak egyedi tüzéhez. A talaj és a panoráma ősi történelmi üzeneteket hordoz. Kelták és rómaiak menetelését a Borostyánkő úton. Földet művelő veteránok villáit a környező gabona földekkel és a szőlő sorokkal. Középkori szőlősgazdák szorgalmas munkáját. A török pusztítását. Bethlen Gábor seregereinek győztes vonulását. Háborúkat és békét. Pusztítást és építést, aminek mindenkori legnagyobb győztesei az itteni szőlők voltak, mert kétezer éve őrzik „otthonukat”. Nekem a szőlő és kedvenc borom ezt is eszembe juttatja, amikor azt iszom. És ezért jelent külön örömet is számomra, hogy a Soproni Lővér Chardonnay a magyar borok élvonalába került.
Befejezésül egy igazi borszakértőt, borfilozófust és esszéistát (mert az is volt egyben) idéznék, Hamvas Bélát. Nála jobban senki sem tudta kifejezni az a többletet, amit a bor gasztronómiai értékén is túl jelent a magyar embereknek és a magyar földnek. Érdemes a teljes művét is elolvasni:
hozzászólások lezárva.