Lőni, vagy nem lőni ?
Kamaszkoromban amikor egy kölcsönvett légpuskával lelőttem egy galambot, haláltusáját látva megsirattam szegény madarat és azóta sem voltam képes állatra lőni sem csúzlival, sem más fegyverrel. Aztán annak rendje és módja szerint katona lettem. Volt saját géppisztolyom, egy szovjet Kalasnyikov. Őrségben, ha a bázist megközelíti valaki, és nem áll meg a szabályos felszólításokra, ölnöm kellett volna. Nem tudom hogyan számoltam volna el a lelkiismeretemmel. 1989-ben Vancouverbe sodort sorsom jobb csillagzata, ott volt egy magyar emigráns, aki fegyvereket gyűjtött. Soha nem láttam annyi puskát, sorozatlövőt, ismétlőfegyvert magánkézben egybe gyűjtve. Nem a gépkarabély pusztító ereje váltotta ki csodálatomat, hanem a szabadság, amivel ezt az országot, Kanadát megajándékozták. Most meg Amerikában gépkarabéllyal több mint félszáz embert megöltek, negyed-ezret megsebesítettek a túlzott szabadság jegyében. további részletek
Állatok nélküli világ?
Mindent és mindenkor érdemes mérlegre tenni. Például az egyik serpenyőbe a civilizáció és a haladás, az ipari forradalom csodáit, a másikba az utóbbi félévezred során kihalt több száz szárazföldi, és több száz vízben élő kihalt állatot. Ez az ember okozta környezetszennyezés számlájára írható elsősorban. Az a sok százezer kutya és macska melyeket szinte világszerte gyermekként dédelgetünk vajon kiegyenlíti-e a gigantikus számlát? Miért nem dédelgetjük – természetesen csak átvitt értelemben – az óriáspandát, a csimpánzt, a farkast, a hegyi gorillát, az indiai elefántot vagy a jegesmedvét és még több tucatnyi veszélyeztetett állatfajt? A dolgok legmélyén filozofikus természetű összetevők bújnak meg. Az emberi hiúság, nagyravágyás, pénzimádat és képmutatás többnyire. Meg ott van a gyilkos természet is. további részletek
Lásd meg a szeretetet könnyeikben
Japánban 75 ezer száz év feletti ember él. Gyanítom, hogy nem csupán az egészséges táplálkozás és a kiváló orvosi ellátás miatt ilyen magas a számuk. A szigetországban hagyománya van az öregek tiszteletének. És ez valós tisztelet, nem a mamikázó, bácsikázó, lesajnáló közösségi fogadtatás, ami sajnos egyre inkább jellemző ránk is. Arról nem is beszélve, ha az idős embert kihasználják, megalázzák és bántják, esetleg nyomorékká verik, mint arról számos bűnügyi híradásban megjelenik napjainkban. Megfigyeltem a hajlott hátú, őszhajú, esetlen járású emberek szemében mindig könny csillog, mintha örökösen sírnának. Magukat sajnálják, az elmúló életet, vagy éppen bennünket, akik még jó iramban húzzuk az igát? Vagy egyszerűen csak gyenge már a szemük? Nem tudom. De azt tudom hatvan felett már többet néz befelé az ember, jobban kezdi érteni önmagát a világban, és a világot önmagában.Tiszteljük ezért is az időseket világnapjukon! további részletek
Modern nő, aki Jézus nyelvén beszél
Folytatjuk a riportsorozatot azokról a menekültekről, akiket szomszédos Ausztriában befogadtak. A minap jelent meg a hír, hogy a magyar kormány 600 millió forinttal támogatja a szír ortodox egyházat és a katolikus egyházat. Budapest népirtásnak nyilváníttatná a közel-keleti keresztények lemészárlását. Cikkünk Alagahniáról szól, akinek a szülei a hetvenes években menekültek el Mezopotámiából, vagyis a mai Irakból, az üldözések elől. A fiatal hölgy Bécsben született, de a német mellett folyékonyan beszéli Jézus nyelvét, az arámit. Családi szokásaiban pedig ma is őrzi keresztény gyökereit. további részletek
Védekezz flakonnal és hajjal!
A soproni borvidéken ősi módszernek számít az emberi hajjal történő védekezés a vadállatok ellen. Őzek és vaddisznók is szívesen csemegéznek az érett szőlőfürtökből. Óriási károkat okozhatnak a termés megdézsmálásával. A soproni gazdák ősi trükkje, hogy harisnyában emberi hajat függesztenek fel a szőlőkordonok drótjaira. Az ember szaga így távol tartja a falánk vadakat. Sokan a nyestek kártételeinek is így próbálnak gátat szabni. Ebben a módszerben sok igazság rejlik, de nem mindenki esküszik rá. Mások vízzel teli flakonokat állítanak fel az autójuk négy sarkához. további részletek