Bombák és repülőgéproncsok a Fertőben

Meder vizsgálatot tartanak június 14-től június 30-ig a Fertőrákosi öbölben és környékén.  Veszélyes tárgyak, például , világháborús lőszerek, lövegek után kutatnak. A medervizsgálatot a Fertő tavi Speciális Kutató és Mentő Vízi Polgárőr Egyesület szonárral felszerelt hajók segítségével végzi a megadott időszakban.

A Kisalföld című újságban a korábbi években több alkalommal is írtam ezekről a második világháborús ” emlékekről”. Ez is alátámasztja, hogy a vizsgálat nagyon is hasznos, sőt adott esetben veszélyt elhárító művelet:

A Fertő tóban még napjainkban is ott lapulnak az iszap mélyén a második világháború légi csatáiban lezuhant, bombázáskor lelőtt amerikai Liberatorok és Mustangok, német Messerschmidtek maradványai.
A petőházi Baranyai testvérpár egy angol Wellington kétmotoros könnyű bombázó légcsavarjának csaknem másfél mázsás agyát találták meg. A gép maradványait a nádaratók mutatták meg nekik. Szerintük azonban azonban maradt ott még sok más, de egykönnyen nem lehet kiszedni azokat. Nagyon rosszak a terepviszonyok, mindent nád, vastag üledék borít. A gép történetét is tudjuk legalább vázlatosan: 1944. december 20-án egy éjszakai támadás alkalmával még az osztrák oldalon találat érte a brit gépet, és az Hidegség közelében zuhant le a nádasba. A szemtanúk szerint öttagú személyzete a szétrobbanó gépben lelte halálát…
Az idős emberek, a Fertő legelhagyottabb területeit is bejáró nádaratók és halászok azonban több más gépről is beszélnek. Tudnak egy Messerschmidtről, amely a Madárvárta-öbölben „nyugszik” csaknem hat évtizede, egy B-17-es amerikai bombázóról, amely Fertőújlak ( Mekszikópuszta ) közelében, csupán csónakkal megközelíthető helyen alussza örök (?) álmát.
Az egyik öreg, sarródi halász sokáig emlegette azt a nagy gépmadarat, amelynek alacsony vízálláskor mindkét géppuskája kilátszik a zsombékból, ma is fenyegető rozsdás csövei farkasszemet néznek az oda tévedővel.
A dokumentumok és feljegyzések szerint azonban legalább féltucatnyi különböző felségjelű repülőgép csapódott bele a második világháború utolsó éveiben a Fertő tó magyar részének vizébe. Azok a pilóták, akik időben nem tudtak kiugrani gépeikből, talán még ma is ott porladnak a roncsok között…
A környéken élők számára nem titok, hogy a háborús évek alatt a tó keleti részében, a nyílt víz fölött gyakorta kioldották megmaradt bombáikat a Liberátorok. Ez azért volt fontos, mert a repülők kiélesített bombákkal szálltak föl, ami pedig harci feladataik után megmaradt, attól biztonságuk érdekében szabadulniuk kellett.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park munkatársai szinte minden évben találnak bombákat ezen a területen, a halászok hálóiba akadnak bele, vagy éppen az alacsony vízállás miatt kerülnek napvilágra. A tűzszerészeknek sokszor ad feladatot ez az egyébként elhagyatott környék.
Hadtörténeti feljegyzésekkel és dokumentumokkal is igazolható, hogy a Fertő tóban nyugvó repülőgéproncsokról szóló elbeszélések valós tényeken alapulnak.  Sarkady Sándor, a Soproni Egyetem könyvtárának főigazgatója, helytörténész-író évek óta kutatja a térségünkben lezuhant repülőgépekről fennmaradt leírásokat.
Korábbi nyilatkozata szerint 1944. május 10-én légi csata zajlott a tó felett, ekkor négy amerikai gép is lezuhant Sopron környékén – mondta Sarkady Sándor. – Hármat meg is találtak, de a negyedik Liberatornak nyoma veszett… A bevetésben részt vevő gépeket német Messerschmidt-vadászok és a Fertőd környékén elhelyezett Esterházy légvédelmi tüzérek lőtték le. Május 24-én Bécs–Bécsújhely bombázása során újabb szövetséges repülőgépeket ért találat a Fertő tó felett. Elgondolkodtató tény, hogy még ebben az évben, december 9-én két amerikai Mustang hajtott végre kényszerleszállást a Fertő déli részén lévő mocsaras vidéken, a vadászok nem élték túl a becsapódást.

Kép: Bombázó amerikai Liberátor

Poncichter nyelven: Itt a vég!

A zöld-szüret poncichter nyelven azt jelentené, hogy itt a vég. Mai nyelven viszont egyszerűen nincsen más lehetőség a túlélésre. Hiába lesz idén- az ígéretek szerint – napsütésben és melegben bőségesen szőlőérlelő időjárás, a kiváló boralapanyagot adó fürtöket még zölden célszerű megsemmisíteni a Soproni borvidéken is. további részletek

Trianoni felvonulás a Duna fölött

Milyen szép lenne, ha minden a történelmi Magyarországhoz tartozott vármegyénk székhelye úgy emlékezne a trianoni békediktátum jövő évi, 100. évfordulójáról, mint azt tegnap Komáromban tették. A két Komárom összefogott és fáklyás felvonulással demonstrálták, hogy a magyar szív és a lélek összetörhetetlen 99 év után is. további részletek

Most segíteni, menteni kell!!!

Most menteni kéne minden áron. Elsőként nem Szijjártó Péter külügyminiszter Dél-Koreával  együttműködő nyilatkozatára, vagy Erdő Péter bíboros részvét nyilvánító táviratára van itt szükség.  Természetesen az is fontos emberi gesztus, de most a leggyorsabban menteni kell, nem szabad egy hétig várni a dunai árvíz miatt , ahogy az ipari búvár “szakértő” nyilatkozta. további részletek

Ne féljetek!

Egy bencés diáknak mindig felemelő érzés volt iskolájában járni. A hét első napján tanítványainkkal jártam ott. Sérült, támogatásra szoruló fiatalokkal, ezernyi érzés kavargott bennem, de a csoda felülmúlta mindet, Pannonhalma szelleme megérintett mindenkit. további részletek